A Magyar Közösség Pártja hétfőn nyilvánosságra hozta, és egyúttal közvitára bocsátotta „A szlovákiai magyar közösség megmaradásának és gyarapodásának, valamint Dél-Szlovákia gazdasági felzárkóztatásának intézményi feltételei” című közel 70 oldalas dokumentumát. A javaslattervezetről, amelyben az MKP két önkormányzati modell egyidejű megvalósítását indítványozza, Berényi József pártelnök nyilatkozott a Közbeszédben, a Duna TV hírháttér műsorában. Az MKP berkeiből többször is elhangzott, hogy készül egy stratégiai dokumentum, amely segítené a felvidéki magyarság megmaradását, illetve gyarapodását. Eddig azonban még nem jött el a megfelelő pillanat arra, hogy nyilvánosságra hozzák. Adódott tehát a kérdés, hogy elérkezett-e a megfelelő pillanat, hogy vitára bocsátották a dokumentumot.

Berényi József válaszából kiderült: úgy a személyi elvű önkormányzatiságra, mint a területi elvű önkormányzatiságra megvan a megfelelő idő, végre ki kellett mondani: ez nekünk is járna. A számonkérhető, konkrét elképzeléseket azonban a választási kampányidőszakban nem hozták nyilvánosságra, nehogy nagyon demagóg és alaptalan vádak érjék az MKP-t. A választási időszakok után, amikor még több mint egy év van a következő választásokig, úgy döntött az elnökség, hogy nyilvánosságra hozza, és közvitára bocsátja ezt az anyagot.

Az elmúlt 20 évben 110 ezerrel csökkent a felvidéki magyarság létszáma. Mi vezetett idáig, illetve mi tette szükségessé ezeknek a követeléseknek a megfogalmazását? – hangzott a következő kérdés.

Az MKP elnöke drámainak nevezte ezt a 110 ezres csökkenést, ami ahhoz a sajnálatos tényhez vezetett, hogy már 500 ezren sem vagyunk. „Emellett van egy másik érv is, amit kifejtünk ebben az anyagban, illetve a vonatkozó Baross Gábor Tervben. Dél-Szlovákia gazdasági fejlődésén látható, hogy elmaradnak az állami beruházások, elmarad a külföldi tőke, rosszak az útviszonyok - összehasonlítva a szlovákiai átlaggal. Tehát egyrészt a magyarság fogyása, másrészt pedig Dél-Szlovákiának a gazdasági helyzete indokolta azt, hogy előjöjjünk egy ilyen reformelképzeléssel, amely nyilván átalakítaná, amennyiben sikeres lenne, Szlovákia kisebbségpolitikáját, de a közigazgatását is“ – indokolta lépésüket Berényi József.

A dokumentum kerüli az autonómia, illetve az önrendelkezés kifejezését. Kérdés, hogy szándékos-e ez, s az MKP tart-e esetleg nagyszlovák pártok reakciójától.

„Igen, önkormányzatiságot használunk azért, mert a szlovák nyelvben, politikában, közéletben névátvitelen ment át az autonómia fogalma, és az erőszakos határmódosítást jelent a szlovák politikában. Tehát az önkormányzatiság szót használjuk, a tartalom viszont önmagáért beszél“ – magyarázta a pártelnök. Hozzáfűzte: ez valóban egyfajta olyan önkormányzati modell, amely széleskörű lehetőséget adna a kisebbségeknek, beleértve a magyarokat is és egész Dél-Szlovákiának.

A Közbeszéd véleménye szerint több fogalom is van a vitaanyagban, amelyek tisztázása szorulnak. Például: azokon a területeken, ahol a magyarság többségben él, különleges jogállású regionális önkormányzatok jönnének létre, illetve működnének. Kérdés, hogy a gyakorlatban hogyan működnének ezek az önkormányzatok.

Az elnök válaszában rámutatott, hogy ezek a különleges jogállású regionális önkormányzatok a helyi és a megyei önkormányzatokhoz hasonlóan működnének azzal, hogy lenne egy választott döntéshozatali szerv és több megfelelő széleskörű hatáskör „Annyi különbség van, hogy itt több hatáskör lenne területfejlesztés szempontjából, valamint teljes kétnyelvűség, azaz a szlovák és a magyar nyelv hivatalos nyelvként való használata lenne az, ami igazán ma Szlovákiában nem érvényesül sehol“ – szögezte le Berényi.

Fontosnak tartotta elmondani azt is, amit korábban más politikusok állítottak: ma már annyira vegyes Dél-Szlovákia, hogy nem lehet gondolkodni területi jellegű önkormányzatban. „Az 50 százalék felett élő magyarok esetében el kell mondani, hogy ezen településeken az összlakosság 495 ezer ember, ebből 344 529 a magyar lakos, ami 70 százalék. Tehát ma még mindig van egy olyan tömbmagyarság, ahol igenis, az ilyen jellegű területi önkormányzat működése elképzelhető lenne. Persze, a javaslatunk érzékenyen foglalkozik azzal is, hogy egyik közösség se, tehát se a magyar, se a szlovák egy ilyen leosztásban ne legyen leszavazható oktatásügyi, kulturális és nyelvhasználati kérdésekben. Azért, hogy mindenki otthon érezze magát ebben a régióban“ – ecsetelte a továbbiakban.

Hol lennének földrajzilag a határai ennek a regionális önkormányzatnak? „Elsősorban Somorja és Ipolyság között van egy összefüggő tömb, utána pedig Nógrád és Gömör, majd pedig a Bodrogköz a harmadik rész. Az tény és való, hogy vannak megszakítások a három rész között, de ez nem lehet akadálya annak, hogy megfelelő hatáskörökkel működhetne egy ilyen régió, ha persze, meglenne rá a politikai akarat“ – árulta el Berényi.

A Közbeszéd további kérdésére a pártelnök a személyi elvű kisebbségi önkormányzat fogalmát is megmagyarázta.

„Annak a kb. 150 ezer magyarnak, aki nem a tömbmagyarságban él, hanem szórványban vagy a peremvidékeken, a személyi elvű önkormányzatot javasolnánk, ami arról szólna, hogy önkéntes csatlakozási elven – természetesen -- csatlakozni lehetne. Létre lehetne hozni azokat a testületeket a helyi önkormányzatok mellett, majd országos szinten is, amelyeknek a hatásköre főleg megint csak a nyelvhasználat, a kultúra és az oktatásügy területén lenne. Például magyar iskolákat nem lehetne megszüntetni a jóváhagyásuk nélkül, a támogatásokat nem lehetne úgy megszüntetni, hogy ebbe ők beleegyezzenek, vagy úgy adni, ahogy az nekik nem kell“ – fejtette ki.

Hozzáfűzte: ilyen jellegű önkormányzatok már működnek Európában. „De mi az önkéntesség elvét beletettük a területibe is még pedig úgy, hogy senkire nem akarjuk ráerőszakolni a gondolatot. Hanem azt mondtuk, hogy amennyiben a szlovák parlament egy ideális helyzetben elfogadja vagy elfogadná ezt a javaslatot, akkor a helyi önkormányzatok önként dönthetnék el, hogy akarnak-e csatlakozni. Tehát a lehetőség így mindenki számára kínálkozna“ – mondta.

Kérdésként megfogalmazódott, hogy szükség lenne-e törvényi módosításokra, változtatásokra ahhoz, hogy ez a dokumentum életbe léphessen. Romániában példa volt arra, hogy a székelyföldi autonómia vitára bocsátása Románia alkotmányának a módosítását feltételezi.

Berényi József válaszában elmondta, Szlovákia esetében az alkotmánymódosítás nem szükséges, de természetesen a mindkét irányba megfogalmazott javaslatuk a szlovák parlament törvényéhez kötődik. „Tehát törvényalkotás nélkül ez nem lehetséges, illetve a meglevő törvények módosítása nélkül sem lehetséges“ – pontosította válaszát.

Végül az a kérdés is felvetődött, hogy az MKP egyeztetett-e a dokumentum előkészítésekor, illetve alatt a magyar kormánnyal, a szlovák kormánnyal, akár a jobboldali ellenzékkel, és milyen reakciókra számítanak.

Berényi József utolsó válaszában hangsúlyozta: ez elsődlegesen az MKP és az általa felkért szakértők által kidolgozott dokumentum. „Azért fogalmaztuk meg, mert más ezt helyettünk, az MKP helyett nem teszi meg. Azért fogalmaztuk meg megmaradásunk intézményi lehetőségeit a már említett számok tükrében. Ma általában elutasító minden jogbővítéssel kapcsolatban a szlovák közélet (ami a magyarokat érinti). Itt sem várok rövidtávon más reakciókat, de ez nem azt jelenti, hogy hosszútávon, ha folyamatosan magyarázni fogjuk ezeket a kérdéseket, nem történhet változás. Még egyszer: elsősorban nekünk kellett megfogalmaznunk, hogy magunkkal mit akarunk, mások ezt nem teszik meg“ – derült ki válaszából.

Elmondta, hogy ennek a dokumentumnak egyelőre a magyar változata készült el, a szlovák fordítás most készül. Amint az utóbbi is elkészül, az természetesen eljut a szlovák médiához, a szlovák közvéleményhez is – részletesen értesülhet az MKP elképzeléseiről. „Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert még az is gond szokott lenni, hogy miért a magyar televíziókban jelentünk be dolgokat. Nem itt jelentettük be, feltettük a honlapunkra. Önöktől meghívást kaptam. Ha meghívnak a szlovák televíziókba, természetesen ott is ugyanígy fogom értelmezni a dokumentumunkat“ – zárta tájékoztatását az MKP elnöke. (Forrás: hirek.sk)