Az Egyesült Államokban a munkanélküliség aránya a gazdasági válság kitörésétől számítva történelmi mélypontra, 7,7 százalékra süllyedt. Szlovákia kiemelten fontos kereskedelmi partnerei, Németország és Ausztria munkanélküliségének aránya is csökkenő tendenciát mutat, talán amiatt is, mert Németország legfontosabb exportpiaca éppen az Egyesült Államok. Ez a pozitív folyamat nem és nem gyűrűzik be Szlovákiába, folyamatosan, töretlenül nő itt a munkanélküliség aránya.

Sántít tehát a kormány érvelése, mely szerint az unióban tapasztalható recesszió, a meghatározó piacokon tapasztalt válság okozza a hihetetlenül negatív folyamatot a munkaerőpiacon. Sőt, idén januárban Szlovákiában az ipari termelés 3,4 százalékkal nőtt, ezen belül a gépkocsigyártás 15,1 százalékkal. Más oka van tehát a munkaerőpiac  állapotának és a hihetetlenül kedvezőtlen kilátásoknak. Elsősorban a kormány elhibázott, káros gazdaságpolitikája, a sikertelen törvénymódosítások sora a helyzet okozója. Emellett hiába várjuk a hatékony gazdasági intézkedéseket, ehelyett a kormány tétlenségről, tehetetlenségről és víziómentességről tesz tanúbizonyságot. Feltűnő szakemberhiányban és kreativitásínségben szenved.

Nem véletlenül. Peter Kažimír pénzügyminiszter, aki néhány napja jelentette be az idei első államháztartási konszolidációt 60 milliós összegben, nemrég egy televíziós vitaműsorban bevallotta, hogy a Smer, az egyetlen kormánypárt arról híres, hogy gyakran rendel meg vagy maga végez közvéleménykutatásokat. Bizonyos időközönként reprezentatív mintán megkérdezik az embereket az őket sújtó intézkedésekről, a társadalomra nehezedő terhekről vagy más, a közvéleményben rezonáló témáról. Azok eredményei alapján reagálnak jogszabályok módosításával, sajtókonferenciával vagy csak egyeszerű PR tevékenységgel (tudatbefolyásolással).  A populizmusukat tehát tökélyre emelték.

Ennek a politikai stratégiának azonban van egy súlyos hiányossága: a közvéleménykutatás során kikérdezett emberek nem adnak választ arra a kérdésre, a válság és a riasztóan növekvő munkanélküliség idején mi a teendő, a kormánynak mit kellene tennie. Az utóbbi választásokat ugyan megnyerte a Smer, azonban feltűnő szakemberhiányát, még feltűnőbb tehetetlenségét nem pótolhatja a vox populi, a nép szava sem. Ezen a ponton, amikor a megváltozott külső körülmények újfajta megközelítést, újszerű megoldásokat követelnek meg, a kormánypárt eddigi stratégiájával látványosan csődöt mondott. Jelentős szemléletváltásra lenne szükség. A populista, hangzatos látványpolitizálás helyett a tettekre, a szakmailag megalapozott, tartalmi politizálásra kellene helyeznie a hangsúlyt a kormánynak. A tétlenséget, a tehetetlenséget végre a szakmai hozzáértés, a kompetens szakmai politika válthatná fel. A riasztó munkanélküliséget csupán így tudja majd megoldani, hatékony gazdasági intézkedéseket, víziót, pozitív jövőképet csak ezekkel vázolhat fel.

A február végéhez „mért” munkanélküliségi adatok enyhe optimizmusra adhatnának okot. Adhatnának, de nem adnak, mert a decemberi értékekhez képest szó szerint néhány tizeddel kedvezőbb országos adat a Nemzeti Munkahivatalban történt statisztikai csalafintaság következménye lehet. Az adatok eddigiektől eltérő osztályozása és kimutatása eredményezhette az eddigi riasztó tendenciától való elmozdulást. Feltűnő változás, hiszen nincs mitől javulnia a kedvezőtlen helyzetnek. Ha netán mégis érezhetően javulna a munkaerőpiac állapota, amit olyannyira óhajtunk, az mindenképpen a kormánytól független tényezők következménye lesz.

Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke