A kormányprogram igen széleskörű - gyakran konkrétumokat nélkülöző – intézkedés csomagot tartalmaz a gazdaság és a regionális fejlesztés terén. Mintha nem is négy évre, hanem két kormányzati ciklusra írták volna. Végül a siker mércéje az lesz, vajon mennyit sikerül belőle megvalósítani.

A kormányprogram értékelésénél figyelembe kell venni az új kormány százezer munkahely létrehozására, valamint a munkanélküliségi arány 10 százalék alá való csökkentésére való törekvését. Értékeljük, hogy a kormány speciális törvénnyel kívánja elősegíteni a vállalkozási környezet  jelentős javítását a kis- és közepes vállalkozók számára. Azonban a programból hiányoznak a konkrét intézkedések, eszközök. Jónak tartjuk, hogy a vállalkozó jogi személyek számára csökkentik a jövedelemadó kulcsát, valamint a kisiparosok és kisvállalkozók részére kiszélesítik azok körét, akik átalányadót fizethetnek. A termelő gazdák számára előnyös lesz az ingatlanadó eltörlése, ám kérdéses, hogy a települések és a polgárok számára előnyös lesz-e az ingatlanadó-rendszer módosítása, az értékalapú megközelítés bevezetése. Különösen Dél-Szlovákiában és Kelet-Szlovákiában áll fenn annak veszélye, hogy az előbbi intézkedés bevételkiesését nem egyenlíti ki majd az utóbbi intézkedés hozadéka, miközben a változás vesztesei egyértelműen az adófizető polgárok lesznek.

A társadalmi megtisztulás útján kulcsfontosságú lehet a személyi csődvédelem intézményének bevezetése, az uzsora elleni küzdelem. Üdvözöljük, hogy a magasan nyereséges kereskedelmi láncok és ágazatok számára kiszélesítik az ágazati adók intézményét, és ezzel párhuzamosan megkönnyítik az élelmiszeriparban aktív kis- és közepes vállalkozások termékeinek, valamint a gazdák terményeinek piacra jutását. A programalkotás szintjén a kormány végre rádöbbent, hogy a vidékfejlesztés komoly eszköze a vidéki turizmus lehet, hiszen e terület kiaknázatlan lehetőségeket kínál, főleg régióinkban, Dél-Szlovákiában. Értékeljük a turisztikai desztinációs menedzsmentek felkarolását, tevékenységük támogatását, hiszen elősegíthetik az aktív turizmus, azon belül a vidéki- és a helyi turizmus fellendítését.

Szembetűnő, hogy a korábbihoz képest sokkal bővebben taglalja a kormányprogram az újfent prioritásként kezelt regionális fejlesztést. Ám a konkrét eszközök a programból kimaradtak, illetve egy-két konkrét intézkedéssel nem teljesíthető a regionális különbségek enyhítése, a leszakadó régiók felzárkóztatása. Ami régióinkat, Dél-Szlovákiát, azon belül Kelet-Szlovákia déli részét illeti, a közlekedési infrastruktúra fejlesztésénél két konkrétum jelenik meg a programban, az Ipoly-hidak felépítése, valamint a pozsonyi körgyűrű és az R7-es déli gyorsforgalmi út építésének megkezdése a főváros és Egyházgelle közötti szakaszon. A további szükséges szakaszok vagy más gyorsforgalmi utak csupán ködös, távlati célkitűzésként jelennek meg a kormányprogramban, gyakran az előkészítés szókapcsolattal párosítva. Mivel állami költségvetésből azok sohasem épülnek meg, az Európai Unió Kohéziós Alapjának forrásai pedig Szlovákia és Közép-Európa további országai számára 2022 után kiapadnak, megvalósulásuk a távoli ködbe vész.  Marad a közszféra és a magánszféra partnerségén alapuló PPP-projektek lehetősége, ám azok későbbi törlesztése a kormány egy további szándékába ütközik, amely szerint 2020 után kiegyenlített államháztartása lesz Szlovákiának, költségvetési hiány nélkül. Vagyis ezt követően nem marad forrás nagyobb ívű közlekedési beruházásokra, sem az esetleges PPP-konstrukciók törlesztésére, Egyházgellénél a déli gyorsforgalmi utak építése vélhetőleg befejeződik. Emiatt siettetik az északi, D1-es autópálya építésének befejezését 2020-ig. 180 km hosszúságban felújítják az első osztályú utakat. Örvendetes, hogy elsősorban azokban a régiókban, amelyeket nem érint autópálya vagy gyorsforgalmi út. Ezzel lehetővé válhat a déli és a keleti járásokat átszelő, rossz állapotban levő állami utak felújítása. A vasútfejlesztési projektek közül régióinkban egyetlen konkrétumot sem hoz a kormányprogram, a vízi közlekedésnél megemlíti a dunai kikötők fejlesztését. Reméljük, mindhárom dunai kikötő - a pozsonyi, a komáromi és a párkányi - fejlesztése is napirendre kerül. Marad tehát a kerékpárutak fejlesztése, amelyet prioritásként kezel a kormányprogram, és amelynél Dél-Szlovákia nehezen lesz megkerülhető, hiszen a kerékpárturizmust illetően az országban a legkiválóbb adottságokkal (domborzati viszonyok, időjárás) régióink rendelkeznek.

Végül leszögezhető, hogy a kormányprogramban számos olyan célkitűzés jelent meg, amelyet a Magyar Közösség Pártja választási programja tüntetett fel: a hazai élelmiszeripar fellendítése, az élelmiszer-önellátás jelentős növelése, a regionális különbségek látványos csökkentése, gyorsforgalmi utak építése a déli járásokban, a munkahelyteremtő beruházások erőteljesebb állami ösztönzése, az egyéni és családi csődvédelem bevezetése, a különadók kiszélesítése a monopolhelyzetben levő szolgáltatók számára, a vállalkozások adminisztratív terheinek enyhítése, az iparosok és a kisvállalkozók számára az átalányadót befizetők körének jelentős kiszélesítése, a vállalkozó jogi személyek adóterheinek lecsökkentése, a stratégiai vállalatok magánosításának megszüntetése, a kiegyenlített államháztartás elérésének késleltetése 2020-ra (2018 helyett).

Ami pedig a kormányprogramból kimaradt, noha meglátásunk szerint ott lenne a helye: hiányoljuk a vállalkozók járulékterheinek csökkentését, a fiatalok elvándorlása enyhítésének illetve a külföldön tapasztalatot szerzett fiatalok hazacsábításának konkrét eszközeit, a családi adózás bevezetését, a nagy kapacitású sertésfarmokra és hizlaldákra vonatkozó környezetvédelmi előírások jelentős szigorítását, a kereskedelmi kapcsolatokban a fővállalkozók és az alvállalkozók kapcsolatának rendezését, az alvállalkozók jogainak megerősítését, a kereskedelmi társaságok célirányos csődbevitele, valamint a tiszta lappal való újrakezdés megakadályozását.

Figyelemmel kísérjük majd a kormány konkrét lépéseit, hogy azok valóban a lakosság érdekében fogantak-e és régióink, szülőföldünk, közösségünk érdekeit szolgálják-e.

Farkas Iván, az MKP ügyvivő elnökségének tagja