A kormány elfogadta a 2015. év állami és közigazgatási költségvetést, majd jóváhagyásra benyújtotta a törvényhozásba. Az euróövezet konvergencia programja alapján 2017 után az övezet minden államában el kellene érni a hiány nélküli, azaz kiegyenlített államháztartást. Emiatt a kormány Brüsszel számára optikailag tetszetős, Baťa-szerű, 1,98 százalékos államháztartási hiánnyal fogadta el a jövő évi költségvetést. Ám a makrogazdaságban otthonosan mozgók számára világos, hogy a hiánycél irreális, teljesíthetetlen, ennek következtében pedig maga a költségvetés sem állhat szilárd alapokon. Sőt mi több, a pénzügyi tárca bázikus augusztusi javaslatával összehasonlítva az elfogadott költségvetés fél százalékkal alacsonyabb hiánnyal számol. A hiány csökkentését a kormány egészségtelen eszközökkel, az adóbevételek növekedésével, és nem a kiadások lefaragásával végzi el. Ám az adónövekmény nagyobb része sem a hiány csökkentését, hanem a megnövekedett kiadások fedezetét szolgálja. Amennyiben a parlamenti vitáig az Eurostat az új módszerek alapján módosítja az államadósság aktuális értékét, és az az össztermék 55 százaléka alatti lesz, akkor további kiadásnövelő intézkedések elfogadása várható a vitában, ezáltal a jövő évi hiány jelentősen megnőhet. Az érdekegyeztető tanácsban az önkormányzatok társulása elutasította a javaslatot, mert az önkormányzatok gazdálkodásánál többlettel számol a kormány, ami a társulás szerint elképzelhetetlen. Az önkormányzatok gazdálkodása, a több mint 4400 hatáskör és jogkör ellátásánál a mai pénzügyi körülmények közepette nem végződhet többlettel.
További kétségek
Azért is teljesíthetetlen a hiánycél, mert a külső gazdasági környezet alakulása egyre kedvezőtlenebb. Roppant erőteljesen lassul az Európai Unió gazdasága. Látványosan lassul Szlovákia első számú felvevő piaca, a német gazdaság is. A keresztül-kasul érvényre juttatott kereskedelmi szankciók is a külkereskedelem gyengüléséhez vezetnek, a belső kereslet sem pótolhatja a keletkezett külkereskedelmi hiányt, hiszen itt sem beszélhetünk tartós növekedésről. A magyarországihoz hasonló külgazdasági offenzíva, a harmadik piacok meghódítása Szlovákiában nincs napirenden. Továbbá azért is teljesíthetetlen a hiánycél, mert a havi minimálbér jövőre megnövekszik 352 euróról 380 euróra. A jelentős növekedés a közszféra bértáblázatában maga után vonja magasabb bérosztályokban is a bérek növekedését. A látványos növekedést követően megállapíthatjuk, hogy 2015 végén örülhet a szlovák kormány, ha a megkövetelt 3 százalékos határ alatt teljesít majd az államháztartás hiánya. Na de 2017-re hogyan lesz mindebből kiegyenlített államháztartás az euróövezet konvergencia programja alapján? Sehogyan.
A költségvetés fejezeteit, az egyes szaktárcák keretét vizsgálva megállapítható, hogy a legerőteljesebb visszaesés a közlekedésfejlesztést éri, az idei évhez képest 17 százalékkal, 380. A felvázolt tervekhez, ütemhez képest a közútfejlesztés alaposan lelassul, a fővárost Kassával összekötő autópálya befejezése még inkább eltolódik. A többiről, vagyis az R7-es és az R2-es déli gyorsforgalmi utakról pedig ne is álmodjunk.
Még nem dőlt el
A jövő évi költségvetést illetően csupán félidőben vagyunk. A parlamenti vitáig napvilágot lát az Eurostat becslése a szlovák államadósságról. Annak aránya, az adósságstopról szóló sarkalatos törvény rendelkezéseit figyelembe véve alapvetően befolyásolhatja a parlamenti vitát, az elfogadott módosítások számát, összegét. Ettől függ a pedagógusbérek és a közszférában dolgozók bérének alakulása. Nem dőlt el még semmi, várjuk ki a végét, a jövő évi költségvetés parlament általi jóváhagyását.
Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke
