Mészáros Alajos Tudományos címek – külföldi diplomával írásával frissítve.

Vereséget szenvedett a szlovák oktatáspolitika, mivel az Európai Bizottság kimondta, hogy sérti az uniós jogot, ha egy tagállam egy bizonyos állás betöltéséhez csak a területén megszerzett végzettséget fogadja el. Ezért a Selye János Egyetemnek vissza kell vennie a Magyarországon végzett hallgatókat – írja honlapján a Heti Válasz.

A Selye János Egyetem pedagógiai doktori (PaeDr.) képzéséről - ez leginkább a magyar Dr. univ. végzettségnek feleltethető meg, amely az egyetemi végzettségnél magasabb, a PhD fokozatnál alacsonyabb - az elmúlt időszakban elbocsátották a nem szlovák alapdiplomával rendelkező hallgatókat. A szlovák törvények alapján ugyanis csak helyi végzettséggel lehet a doktori fokozatot megszerezni.

Az intézkedés számos Magyarországon tanári végzettséget szerzett hallgatót érintett, akiket közvetlenül diplomamunkájuk megvédését megelőzően bocsátottak el. A dolog érdekessége, hogy e személyek többségének magyar diplomáját előzőleg a szlovák hatóságok egyenértékűnek ismerték el, és Szlovákiában középiskolai tanárként dolgoztak.

Az esetet Mészáros Alajos, a Magyar Közösség Pártja (MKP) európai parlamenti képviselője az Európai Bizottság elé vitte. Az első beadványra Michel Barnier, a Bizottság belső piaci biztosa válaszolt, aki szerint az uniós jog megsértése nem bizonyított, ugyanis a doktori végzettség nem feltétele a tanári szakma gyakorlásának.  Az Európai Bíróság azonban számos ítéletben megállapította, hogy sérti az uniós jogot, ha egy tagállam egy bizonyos állás betöltését csak a területén megszerzett végzettséghez köti.

Ez alapján a képviselő új beadványt fogalmazott meg. Erre a Bizottság oktatási biztosa, Androulla Vassiliou válaszaiban elismerte, hogy a szlovák szabályozás sértheti az uniós jogot. A Bizottság felvette a kapcsolatot a szlovák hatóságokkal. Tavaly decemberben a szlovák parlament módosította a szabályozást, amelyben a doktori képzésben való részvétel lehetőségét megnyitja más tagállamban végzettséget szerző személyek előtt is.  Az egyetem ezért fokozatosan visszaveszi az elbocsátott hallgatókat.

A képviselő új beadvánnyal ismét a Bizottsághoz fordul, amelyben arra hivatkozik, hogy az uniós jog megköveteli, hogy az elbocsátott hallgatók ésszerű időn belül befejezhessék tanulmányaikat.  Az államnak pedig mindent meg kell tenni ennek biztosítására, ami érvként szolgálhat arra, hogy elhalasszák az egyetem akkreditációjának visszavonását.  A szlovák kormány ugyanis szeretné az egyetemet főiskolává visszaminősíteni, mert szerinte az oktatási intézmény nem teljesítette az akkreditációs feltételeket.

G. F. P., Heti Válasz, 2013. 01. 30.

Mészáros Alajos:
Tudományos címek – külföldi diplomával

Több alkalommal foglalkoztam uniós szinten is a tagállamok felsőoktatási gyakorlatával, ezen belül a különböző posztgraduális képzési formákban megszerezhető akadémiai címek elérhetőségével, ami néhány konkrét esetben, magyar – szlovák viszonyban okozott vitát. A Szlovákiában elvégzett mesterképzés után megszerezhető pedagógiai (kis)doktori cím elérhetősége jelentette az ütközőpontot, mely miatt több, magyarországi mesterképzésen oklevelet szerzett szakember szlovákiai felsőoktatási intézményben azért nem szerezhetett meg, mert Magyarországon a mesterképzés elvégzéséhez nem adományoznak „magister” címet.

Több alkalommal tettem fel írásbeli kérdést az Európai Bizottságnak – pontosabban az illetékes biztosoknak – e problémára vonatkozóan. Az első alkalommal a Bizottság válaszában (E-001619/2012) kifejtette: annak ellenére, hogy az oktatás tartalmával és szervezésével kapcsolatos területek a tagállamok hatáskörébe tartoznak, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. cikke értelmében az oktatáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos kérdések a Szerződés hatálya alá tartoznak. A Bizottság álláspontja szerint az összes olyan jelentkező kizárása, aki nem rendelkezik egy bizonyos nemzeti diplomával, alapvetően sértené az uniós jogot.
A Bizottság elismeri, hogy egy ilyen helyzet ellentétes lehet az EUSZ 21. cikkével, mivel azokat bünteti, akik úgy döntöttek, hogy más tagállamban folytatnak tanulmányokat, a más tagállamok jelentkezőinek kizárása pedig – a 18. cikk által tiltott – állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetésnek minősülne.

A Bizottság válaszában bizonytalanságát fejezte ki a tekintetben, hogy a szlovák hatóságok egy ilyen általános kizárást alkalmaztak-e. A vonatkozó szlovák szabályozás értelmében azon személyek, akik „magister” címmel rendelkeznek, rigorózus vizsgát tehetnek, amelynek sikeres letételét követően az egyetem akadémiai címet állít ki számukra.(Az általunk hivatkozott esetekben a pedagógiai doktori – PaeDr. – címet.)

Az általunk ismert döntésekből kitűnik, hogy nem a más tagállamban megszerzett végzettségek egyenértékűsége elismerésének hiányából történt a hallgató elbocsátása, hanem a magiszter cím hiánya jelentette az okot a posztgraduális képzésből való kizárásra. Az oktatási intézmény álláspontját a szlovák oktatási minisztérium levelében is megerősítette. A kérdéses jogszabály alapján a konkrét esetekben érintett oktatási intézményben a szlovák oktatási minisztérium állásfoglalása alapján az összes – magiszteri címmel nem rendelkező – hallgatót elbocsátották.

Ha a törvény szövegéből nem is lehetett teljes bizonyossággal megállapítani az uniós jogrend által tiltott általános kizárást, a szóban forgó rendelkezésre vonatkozó oktatási minisztériumi állásfoglalás, valamint e szabály alkalmazási gyakorlata kétséget kizáróan bizonyította a kérdéses szabályozás uniós joggal való összeegyeztethetetlenségét. Andrula Vasziliu oktatásügyi biztos Bizottság nevében megfogalmazott válasza is ezt támasztotta alá. Leírta: „A Bizottság egyetért azzal, hogy kételyek merülhetnek fel a tekintetben, hogy a szóban forgó jogszabályi rendelkezések alkalmazása összeegyeztethető-e az uniós joggal. A Bizottság emlékeztet arra, hogy az ilyen rendelkezések alkalmazása által közvetlenül érintett személyeknek elméletileg van lehetőségük arra, hogy jogaikat közvetlenebb és személyesebb formában – nemzeti szinten elérhető jogorvoslati eszközökkel – érvényesíthessék, ugyanakkor a Bizottság tájékoztatja a tisztelt képviselőt, hogy időközben kapcsolatba lépett a szlovák hatóságokkal a kérdés tisztázása céljából. A Bizottság értesíti majd a képviselőt az üggyel kapcsolatos fontosabb fejleményekről.”

A biztos asszony értesítése helyett decemberben a pozsonyi törvényhozásból érkezett kedvező hír. A szlovák kormányzat módosította a felsőoktatási törvényt, benne azokat a rendelkezéseket is, amelyek a fentebb vázolt problémákat okozták. A törvénymódosítás beemelte a jogszabályba, hogy a szlovák felsőoktatási rendszerben kiadásra kerülő címek külföldi tanulmányok után is megszerezhetők, nem kell hozzá mindenképpen szerepelnie az oklevélen a magiszteri (Mgr.) titulusnak, hanem az azzal egyenértékű végzettség is elegendő. A megújult szlovák törvény az egyenértékűség megállapításának irányába is tett könnyítő lépéseket azáltal, hogy a felsőoktatási képzési szintek tanulmányi idejét illetően már biztosít mozgásteret, csupán a megszerzendő kreditszámot köti ki kategorikusan.

Örömömre szolgál, hogy kissé magam is hozzájárulhattam uniós ténykedésemmel e probléma megnyugtató rendezéséhez. Ennek következtében a szlovák „magister” fokozattal egyenértékű, más tagállamban megszerzett végzettségek a posztgraduális tanulmányokkal megszerezhető akadémiai címek esetén már teljes értékűek. Az uniós jogrend – és most már a szlovák jogrend – értelmében a korábban kizárt hallgatók is kérhetik a kérdéses intézményekbe való visszavételüket. Értesüléseim szerint a komáromi Selye János Egyetem áprilisban visszafogadja posztgraduális képzésébe a korábban törvényi akadályok miatt pórul járt hallgatókat.

Mészáros Alajos EP-képviselő (EPP-MKP)