A magyar országgyűlés 2015. november 15-ét a magyar szórvány napjává nyilvánította. A dátum megválasztása nem véletlen, hiszen ezen a napon született, és halálozott el Bethlen Gábor erdélyi fejedelem. Erről a napról az erdélyi magyarság már több éve megemlékezik, viszont ez az első alkalom, hogy komolyabb több Kárpát-medencei szórványterület is teret kap.

A magyar kormányzat különböző programokkal kívánja segíteni a szórványban élő magyarság megmaradását, hiszen a határon túli magyarok több mint fele szórványban él. A magyarság megmaradása szempontjából ezek a leginkább veszélyeztetett területek. Az asszimiláció, legyen az államilag támogatott (iskolarendszer meggyengítése), egyházpolitika (szlovák ajkú papok magyar falvakban), vagy a vegyesházasságok kérdése, de az utóbbi években a magyar szülők önfeladása és az emberek önbecsülésének elvesztése is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyarság létszáma nagyobb ütemben csökkent, mint a tömbben élők körében.

Ezért az olyan kulcsfontosságú intézmények, mint az iskola, templom, közösségi házak, magyar nyelvű újságok, civil szervezetek stb. kiemelt szerepet játszanak a magyar környezet fenntartásában. Ezek támogatása nélkül nem lehetséges sikeres szórványpolitikát folytatni. Az iskoláinkhoz, anyanyelvünkhöz és a minket megillető jogokhoz való ragaszkodás kétségkívül létünk alapköveként és megmaradásunk zálogaként szolgálnak.

pocsi_jozsefA fent említett stratégiailag kulcsfontosságú területek több alkalommal is megjelentek a VIA NOVA ICS tevékenységében, például a névmagyarosítás, kétnyelvűség, állampolgáráság kérdése, kisebbségi jogok terén.

Pócsik József, a Via Nova Ifjúsági Csoport parlamenti képviselőjelöltje