A szlovákiai politikai élet egyik idei meghatározó eseménye a novemberi megyei választás lesz. A végéhez közeledő választási ciklus Nyitra megye magyarságát érintő legjelentősebb döntéseiről, a megyerendszer fő hozadékáról és a magyar megyeelnök-jelölt állításáról is kérdeztük Farkas Ivánt, a Magyar Közösség Pártja Nyitra megyei frakcióvezetőjét.

- Mennyire eredményes a végéhez közeledő választási ciklus Nyitra megyében, s az MKP-frakciónak milyen mértékben sikerült megvalósítania az ezen időszakra vonatkozó terveit?

- Bár a 15 tagú MKP-s frakciónk a második legnagyobb az 54 tagú Nyitra Megyei Önkormányzatban, a választási ciklus elején még elég kilátástalannak tűnt a helyzetünk. Beindult ugyanis a szlovák nagykoalíciós gőzhenger, amely még azokat a tisztségeket sem engedte át nekünk, amelyekhez jogunk lett volna. Miután azonban kétéves működése után szétesett a szlovák koalíció, végre mi is helyzetbe kerültünk, azóta pragmatikus egyezségek születnek a képviselő-testületben, amelyeknek köszönhetően látványos eredményeket tudunk elérni. Egyebek mellett ezt bizonyítják a magyarlakta vidékeken is végrehajtott útburkolat-felújítások, továbbá a magyar tannyelvű középiskolák és szociális intézményeink fejlesztésében elért sikereink is, illetve a magyar vagy vegyes tanítási nyelvű gimnáziumok víz felett tartása is.

- A megyei választásokig hátralevő nyolc hónap során még milyen fejlesztéseket, beruházásokat szeretnének megvalósítani?

- Elsősorban azt szeretnénk elérni, hogy előrelépés történjen a komáromi kórházi beruházás ügyében. Az ottani belgyógyászati pavilon újjáépítéséről van szó, aminek kapcsán az operatív teendők már egy éve húzódnak. Előzőleg törvényszerűen lezajlott a közbeszerzés, meglett annak a győztese is, ám mindezek ellenére egy megyei fék került a folyamatba: a megyei hivatal vezetője levéllel fordult a Közbeszerzési Hivatalhoz, amely azt válaszolta, hogy a felmerülő hiányosságok miatt állt le a folyamat. Azt szeretnénk, hogy még idén legalábbis beinduljon a pavilon újjáépítése. Közel 1 millió eurós beruházásról beszélek, melynek költségei Nyitra megye és a kórházat üzemeltető Forlife nonprofit társaság között osztódnak szét.

- Az eddigi megyei önkormányzatban szerzett tapasztalatai alapján mit tart a 2001-ben létrehozott megyerendszer fő hozadékának, s azzal kapcsolatban milyen változtatásokat eszközölne, ha tehetné?

- Korábban az Érsekújvári Járási Hivatal elöljáró-helyetteseként megtapasztaltam a közigazgatásban azt, hogy a gyakorlatban mit jelent, ha az állam irányít. Majd a megyerendszer megalakulása után a kerületi állami hivataloktól a megyékhez került át a jogkörök nagy része. Óriási különbséget látok az egy állami hivatalnok és a soktagú megyei önkormányzat általi irányításban, döntéshozatalban. Immár tizenhat éve a regionális ügyek jelentős részét a megyei képviselő-testületben kell megvitatni, ott kell meghozni a döntéseket. Az MKP minden szempontból az önkormányzatiság híve, mert annak köszönhetően biztosított a szűkebb pátriánk képviselete, és a frakciónk által vállalható, térségünk fejlődését és gyarapodását szolgáló döntések születnek... Úgy vélem, hogy a megyék jelenlegi hatásköre kielégítő, s nincs szükség azok csökkentésére, mint azt például nemrég Magyarországon tették. Bővítésre sem szorul, mert ahhoz az adórendszer módosítására is szükség lenne. Szerintem itt szükséges hangsúlyozni, hogy valójában melyek is a megyék hatáskörei, mert azokat illetően a polgárok eléggé alulinformáltak. Ez egyrészt a megyei képviselők, másrészt pedig a média hibája, mert sajnos, csak néhány portál és újság szokott rendszeresen tudósítani a megyei önkormányzati történésekről. Pedig megyei hatáskörbe tartoznak a különféle középiskolák, kulturális intézmények (pl.: megyénkben a Jókai Színház, a Duna Menti Múzeum, a könyvtárak és az ógyallai csillagvizsgáló is), a szociális és egészségügyi intézmények, valamint a helyközi buszjáratok működését is a megye koordinálja, illetve fennhatósága alatt állnak a 2. és 3. osztályú közutak, s a területfejlesztés és az idegenforgalom is részben megyei hatáskörbe tartozik. Azt gondolom, hogy nem is a megyerendszeren, illetve annak hatáskörein, hanem a választási rendszeren kellene alapvetően módosítani. A polgárok vélhetően azért mennek el csak kis számban a megyei választásokra, mert nem érzik igazán magukénak a megyéket. Ha 2001-ben a természetes régiók mentén hagyták volna jóvá a 12 megyéből álló rendszert (beleszámítva pl. a Duna Menti Megyét, valamint Gömör és Bodrogköz megyét is), akkor az ott élők sokkal jobban a magukénak éreznék a megyéket, többen járulnának az urnákhoz. A természetes régiók mentén létrejövő megyék politikai legitimitása is meglenne – az efféle változást szívesen támogatnám.

- Nyitra megye magyarságának kedvezhet-e a megyei választások egyfordulóssá változtatása, valamint az, hogy a választás időpontját 2022-től a helyhatósági választásokkal összevonják?

- A kétféle választások egy időben való megtartását elsősorban a takarékosság motiválja. Látni kell azonban a módosítás két következményét is. Az egyik az, hogy például a mi megyei önkormányzatunk tagjainak fele polgármester is. A választások összevonása során a választópolgárok meggondolnák majd azt, hogy ugyanazokat a személyeket megválasztanák-e egyidejűleg polgármesternek és megyei képviselőnek. Másrészt azáltal a megyei választásokon való részvétel is megnőne, hiszen a helyhatósági választások kapcsán mindig sokkal többen mennek el szavazni, mint a megyei voksolás esetében. Állítom, hogy ez a tény a szórványban és peremvidéken élő magyarságnak nem válik majd a hasznára. Tehát ezen intézkedés komoly következménye lehet az, hogy a 2022-es választások után lényegesen csökken majd a magyar megyei képviselők száma. Valószínűsíthető, hogy ez esetben többségében majd csak a Komáromi és Dunaszerdahelyi járásban, továbbá a párkányi választási körzetben élő tömbmagyarság képviselői kerülnek be a megyei önkormányzatba. Ez nagyon megnehezítheti a többi vidéken, főleg szórványban és a nyelvhatáron élő magyarság képviseleti lehetőségét. Mivel eddig a megyei választásokon kevesen mentek el szavazni, ez a tény a voksolás legitimitását kérdőjelezte meg. A pozsonyi törvényhozásban már idén januárban is hallatszódtak olyan hangok, hogy ha a választási részvétel továbbra is ennyire alacsony lesz, akkor szűnjenek meg a megyék, s azok hatáskörei kerüljenek át az államigazgatáshoz és a helyi önkormányzatokhoz. Nos, ez az említett okok miatt semmiképp sem szolgálná a felvidéki magyarság érekeit. Ezért is az idei megyei választásokon nagyobb választási részvételre van szükség, mert ez bizonyítaná a megyék szükségszerűségét.
Nyitra, Nagyszombat és esetleg még Kassa megyében is lenne esély arra, hogy magyar megyeelnök-jelölt győzzön. Ez azonban csak akkor teljesülhet, ha négynél több szlovák megyeelnök-jelöltet indítanak. Nos, egyáltalán nem biztos, hogy ez az idei megyei választások kapcsán Nyitra megyében be fog következni. Úgy tűnik, hogy mivel megyénkben is egyre jobban megerősödik a Kotleba-féle Mi Szlovákiánkért Néppárt (ĽSNS), ezért a további pártok minimalizálják majd Kotlebáék megyeelnök-jelöltje vetélytársainak a számát, illetve felsorakoznak egyetlen ellenjelölt mögé. Ha ilyen helyzetben az MKP mégis indít 3. megyefőnök-jelöltet, akkor Kotlebáék győzelme esetén a mi jelöltünket állíthatnák be bűnbakként. Nagyon ügyesen és ésszerűen kell tehát taktikáznunk, miközben előnyös lenne, ha végre magyar megyeelnök állhatna 2-3 megye élén.
Az egyfordulós megye-elnökválasztásnak gazdasági előnye van, mert fele annyiba kerül, mint a kétfordulós választás. Szempontunkból a fő előnye pedig az, hogy jelentősen megnő a magyar megyeelnök megválasztásának esélye. A 2. fordulóban eddig rendre azt tapasztalhattuk, bárkit megválasztanak, csak az ne magyar legyen. Hátránya pedig az, hogy ezzel egy időben megnő a szélsőséges pártokat képviselő megyeelnök megválasztásának az esélye, mint az legutóbb megtörtént Besztercebánya megyében.

A hirek.sk interjúja. készítette: Nagy-Miskó Ildikó. A teljes interjú itt olvasható.