Az elmúlt hét év folyamán a Duna és a Garam mentén számos községben épült hulladékgyűjtő-udvar, általában az Európai Unió támogatásával, jellemzően két-háromszáz tonna éves forgalommal. Néhány településen hamarosan hasonló gyűjtőudvar épülhet, amelyben újrahasznosítható zöld hulladékot, kis mennyiségű építkezési hulladékot, egyéb osztályozott hulladékot lehet begyűjteni a hulladékgazdálkodási törvény által megszabott keretekben. Sőt az új törvény kötelezővé teszi a települések számára a fentebb felsorolt és további hulladékfajták begyűjtését, újrahasznosítását.

Ám egy olyan hulladék-felhasználási és újrahasznosítási központ, amely Párkányban épülne, évente 20 ezer tonna hulladékot dolgozna fel - zömében műanyagot és gumiabroncsot – 520 Celsius-fokos hevítés által, merőben más kategória. E hőfoknál makacsul cáfolni a hulladékégető megnevezést, nem óvatosság, hanem badarság. Maga a beruházó is elismerte, hogy a hulladékfeldolgozás technológiája közepes mértékű környezetszennyezési terhet okozna nemcsak a városnak, hanem szűkebb és tágabb környékének egyaránt.

Ellentmondások és kockázati tényezők

Az általam többször hangsúlyozott, az ország északi és déli régiói gazdaságának összehasonlítása - figyelmeztetés az egyre inkább szétnyíló képzeletbeli ollóra - már szinte közhelynek számít. Ám itt és most teljes esszenciájában zúdul ránk a téma. Hiszen északon, Puhón (Púchov) gyártják a gumiabroncsokat, munkások ezreinek munkát és megélhetést adva. Délen, Párkányban pedig elégetnék a használt gumiabroncsokat - közepes mértékű környezetszennyezési terhelést okozva a régiónak – miközben a hulladék-feldolgozóban alig 40 ember találna munkát. A szűkebb régióban Dorogon és Tatabányán található hulladékégető, a tágabb régióban Vácon. A környéket egy újabb környezetszennyező beruházással megterhelni igencsak meggondolatlan döntés lenne. Mivel az országhatár a légszennyezésnek nem szab gátat - határon átnyúló rendszerben gondolkodva - a környezetvédelmi előírások sem engedélyezik ennyire sűrűn telepíteni a légszennyezési forrásokat. Párkány városát leginkább a Vadas strand, az idegenforgalom jellemzi. Környékét pedig a szőlészet és a borászat, az ország legkiválóbb szőlőtermő vidékén élünk. Vajon mennyire fér ez össze a hulladék-feldolgozóval?

Nem lokális, hanem nagyon is regionális probléma

Szlovákiában a daganatos megbetegedések száma az Érsekújvári járásban a legmagasabb, azon belül a párkányi kistérségben. Az eddigi gondokat tetézni egy újabb környezetszennyező beruházással, hihetetlenül felelőtlen döntés lenne. A tervezett építkezés környezetvédelmi hatástanulmánya kitért a kibocsátott karcinogén anyagok elemzésére, a közegészségügyi terhek kimutatására? Amennyiben kitért, az illetékesek miért nem közölték az elemzés eredményét a lakossággal?

A legaggasztóbb minden bizonnyal a téma kezelése, eltitkolása volt a közvélemény és a választott tisztségviselők előtt. A Párkányhoz közeli Muzsla polgármestereként, a párkányi körzet megyei képviselőjeként senki sem informált arról, mi készül Párkányban.  2017. január 13-án zajlott a déli régió polgármesteri tanácsa, amelyen részt vett a kistérség húsz polgármestere. Egyetlen mondattal sem említették a készülő beruházást. Február 15-én tanácskozott Párkány Város Önkormányzata. A polgármester által javasolt napirendi pontok között nem szerepelt a Hulladék-felhasználási és Újrahasznosítási Központ témája, noha a környezetvédelmi állami hatóság február 22-ig várja a város véleményét, álláspontját. Csupán képviselői módosító indítvánnyal került a téma a tanácskozás napirendjébe. Ám ennél sokkal súlyosabb mulasztás, hogy az illetékesek nem kérték ki a lakosság véleményét. Nemcsak Párkányban, hanem a környékbeli, a jövőben kibocsátott káros anyagok által sújtott településeken - Ebeden, Muzslán, Esztergomban és másutt sem. Hihetetlen kommunikációs mulasztásról tanúskodik mindez, mintha választott tisztségviselőként, a város és polgárai érdekképviselőjeként nem a város véleményét kellene a környezetvédelmi hatósághoz eljuttatni.

Mivel az illetékesek nem kérték ki a lakosság véleményét, petíció kezdeményezésével mi megtesszük azt. A város álláspontja (miért csupán Párkány város, a környék véleményére miért nem kíváncsiak?) leadásának határidejéig az aláírásokat eljuttatjuk az állami környezetvédelmi hatósághoz. Tudják meg a döntéshozók, az eltervezett beruházásról hogyan vélekednek a párkányiak és a környékbeliek. Ne rontsuk el gyermekeink és unokáink életterét, óvjuk meg környezetünket a következő generációk számára!

Farkas Iván,
Muzsla polgármestere, az MKP alelnöke