A felvidéki zarándokok a Magyar Közösség Pártja és az MKP Keresztény Platformja szervezésében 2016. szeptember 28–29-én Márton Áron püspök tiszteletére kétnapos zarándoklatra indultak Erdélybe.
Szenctől a Zoboralján át egészen Királyhelmecig mintegy 230 zarándok kelt útra, hogy részt vegyen a Márton Áron erdélyi püspök halálának 36. évfordulója alkalmából bemutatott szentmisén és kőkoporsójának felszentelésén. Erdélybe érkezve az első hosszabb pihenő Nagyváradon volt, ahol a zarándokok megnézhették a Szent László székesegyházat, amely a legnagyobb barokk stílusban épült templom Romániában. Kertjében látható Szent László szobra, amely eredetileg a főtéren állt, de a román hatalom elől 1921-ben ide menekítették. Kolozsvár felé tartva a Királyhágón, melynek magassága 582 méter, megtekinthették a csodás panorámát.
Kolozsváron, a Főtéren először Fadrusz János leghíresebb alkotásánál, Mátyás király szoboránál álltak meg a zarándokok, majd a Szent Mihály templomban mondtak el imát. Elsétáltak Klőr Levente vezetésével Mátyás király szülőházához, amely az 1440-es években Méhffi Jakab jómódú szőlősgazda tulajdonában állt, rendszerint nála szállt meg Szilágyi Erzsébet. 1443. február 23-án (szülőházi emléktáblájának felirata szerint március 27-én) született Hunyadi Mátyás.
Kolozsvárról indultak másnap Gyulafehérvárra, ahol a székesegyházban a szentmisét Miquel Maury Buendía érsek, romániai apostoli nuncius mutatta be, szentbeszédet Jakubinyi György érsek mondott. A szentmise szeptember 29-én, a székesegyház búcsúján több száz pap, az erdélyi történelmi egyházak képviselői, romániai, magyarországi világi méltóságok, valamint több ezer hívő jelenlétében zajlott. Ez az ünnep Márton Áron püspök halálával is összefügg, mert 1980-ban ezen a napon hunyt el. Az érsek hangsúlyozta, a keresztény ember tudja, hogy Isten helyébe semmi nem helyezhető, a hamis istenek sem. Márton Áron a Tours-i Szent Mártontól kölcsönzött jelmondatát így magyarázta a híveknek: Non recuso laborem, azaz: nem vonakodom a munkától, nem utasítom el a munkát. A latin labor szó viszont nemcsak munkát, hanem szenvedést is jelent. Az érsek így fogalmazott: „Márton Áron püspökségének első napjától haláláig teljesítette jelmondatát, mind a két értelmét annak: a munkát s a szenvedést is.” Márton Áron minden emberi igazságtalanság ellen tiltakozott.
Márton Áron a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyét 1939 és 1980 között vezette a 20. századi erdélyi magyar közélet egyik legkiemelkedőbb alakja volt. 1944-ben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen. A második világháborút lezáró párizsi béketárgyalások idején az erdélyi magyarság, a székelység önrendelkezésének egyik szószólója volt. A kommunista hatalommal szemben is állást foglalt. 1949-ben letartóztatták, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd 1955-ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét, de látogatókat fogadhatott. Püspöksége idején az erdélyi római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a román kommunista állammal. A nemzetpolitikai államtitkárság 2016-ot, a püspök születésének 120. évfordulóját Márton Áron-emlékévvé nyilvánította.
A főpásztor halálának 36. évfordulóján megtartott szentmise végén Miquel Maury Buendía apostoli nuncius és Jakubinyi György érsek leleplezte, majd a nuncius megáldotta a kőszarkofágot, melybe Márton Áron földi maradványait helyezték. A kőszarkofágot a székesegyház déli mellékkápolnájában állították fel. Az áthelyezést az indokolta, hogy eddigi nyughelyén, a székesegyház kriptájában nehezen volt megközelíthető a hívek számára.
A szentmise után Kovács Gergely, Márton Áron boldoggá avatásának posztulátora hosszan méltatta Márton Áron életét. Mint mondta, a kőszarkofág hűen idézi Márton Áron szellemét, hiszen: egyszerűségében nemes, hagyományőrző és ugyanakkor korszerű is.
Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős magyar államtitkár beszédében elmondta: a Guinness rekordok könyvébe illene, hogy a Securitate 75 ezer oldalnyi feljegyzést készített Márton Áronról. A püspök bűne az volt, hogy rávilágított a liberalizmus, a bolsevizmus és a fasizmus egyaránt elfogadhatatlan ideológiájára.
A szentmise után lehetőség nyílt találkozni és beszélgetni erdélyi ismerősökkel, ferences testvérekkel, többek között Böjte Csabával. Az agapé után a felvidékiek elhagyták Gyulafehérvárt, majd Déván keresztül Aradra indultak. Itt gyertyát, koszorút helyzetek el, és közösen elénekelték nemzeti imánkat, a magyar himnuszt. Hajnalban érkeztek meg élményekkel telve a Felvidékre.
A zarándoklaton részt vett az MKP Keresztény Platformjának két elnökségi tagja, Duray Rezső és Karaffa Attila.
Mészáros Angelika, nns,