Bár az Európai Parlament plenáris ülésének napirendjén a közösség egészét meghatározó témák sora szerepel, köztük a jövő évi és a 2014 – 2020-as időszak költségvetése, amely meghatározó jelentőségű az összes tagállam számára, az EP magyar képviselői a figyelem középpontjában akarják tartani a Beneš-dekrétumok ügyét is.

Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága szeptember 20-án tárgyalta a dr. Juhász Imre, Hahn-Seidl Alida és Bagó Zoltán által benyújtott petíciót. A szakbizottság elutasította az Európai Bizottság jogi szolgálatának véleményét, mely szerint az érintett dekrétumok a történelmi múlt részét képezik, és már nincsen jogi hatályuk Szlovákiában, ezzel lényegében nyitva hagyta a petíció intézésének folyamatát. A szakbizottság felszólította Szlovákiát, hogy hivatalosan nyilatkozzon a dekrétumok hatályosságáról és érvényességéről, tekintettel a 2007-ben meghozott szlovák parlamenti határozatra, amely a Beneš-dekrétumok máig érvényes jogi kihatásait megkérdőjelezhetetlenné nyilvánította. Döntés született arról is, hogy a bizottság hivatalosan meghallgatja a szlovák kormány képviselőit is.

Az elmúlt héten két lépésre került sor az Európai Parlamentben a Beneš-dekrétumok kapcsán. Október 25-én, a plenáris ülés egyperces felszólalásai keretében én is elmondhattam véleményemet. Arra hívtam fel képviselőtársaim figyelmét, hogy az egyes tagállamokban sok a belső, orvosolatlan probléma. Elmondtam:
„2004-ben tíz új tagországgal gyarapodott az EU. A tagfelvételt tárgyalási folyamatok előzték meg, ahol az általános érdekek prioritása jó néhány kérdést a háttérbe szorított.
Ilyen kérdés a csehszlovákiai diszkriminatív Beneš-dekrétumok jogi maradványa. A háborút követően született dekrétumok adtak alapot a kollektív bűnösség elvének alkalmazásához és a szégyenletes etnikai tisztogatásokhoz. Nem lehet végérvényesen kijelenteni, hogy ma nincs joghatásuk e dekrétumoknak, hiszen számos esetben a bíróságoknak értelmezniük kellett őket.
Megértem, hogy annak idején az EU jóhiszeműen nem akart akadályt állítani Csehország és Szlovákia tagfelvételéhez. Azzal viszont számolnia kellett, hogy ezt a lezáratlan, uniós polgárainak jogait sértő kérdést valamikor meg kell oldania.

Az EU az emberi jogok védelmének élharcosa a világban, legyen az odahaza is. Felszólítom az illetékeseket: vizsgálják meg azokat a jogi ellentmondásokat, amelyek beárnyékolják az igazságos Európa kiteljesedését. Érezhesse magát végre minden uniós polgár, kisebbség és nemzet egyenlőnek az unióban!”

Felszólalt fideszes képviselőtársam, Bagó Zoltán is, aki írásbeli kérdést is benyújtott az Európai Bizottsághoz. Bagó Zoltán arra figyelmeztetett, hogy az EU nem alkalmazhat kettős mércét. „A faji szegregáció és diszkrimináció talaján álló Beneš-dekrétumok mind a mai napig érvényben vannak Szlovákiában.  Az Európai Bizottságnak eddigi magatartásával ellentétben erélyesen fel kell lépnie annak érdekében, hogy e szabályokat Szlovákia kiiktassa jogrendszeréből” – jelentette ki.

A néppárti politikus felszólalásában kiemelte:  Barroso elnök úr beszédei alapján elképzelhetetlennek tűnik, hogy a közösségi alapelvek betartása és érvényesítése tekintetében bármilyen hierarchikus mérce szerint történjen mazsolázgatás, vagy rangsorolás. Ugyanakkor az is elképzelhetetlen, hogy a tagállamok joggyakorlata, jogrendszere uniós alapjoggal ellentétes jogszabályt alkot, vagy éppen megerősíti azt.

A szlovák parlament azonban a 2007. szeptember 20-án elfogadott határozatával (1483/2007- 533) pontosan ezt tette: az uniós jogrend alapjaival feloldhatatlan ellentétben álló szabályokat erősített meg. Tette mindezt uniós tagállamként, így indirekt módon az egész EU-joganyag részévé tette a Beneš-dekrétumokat. „Tisztában vannak azzal, hogy 13 Beneš-dekrétum a faji szegregáció, diszkrimináció alapján követel végrehajtást, csakúgy, mint a nürnbergi törvények?” - hívta fel a figyelmet az ügy súlyosságára Bagó Zoltán az EP plenáris ülésén.

Bagó Zoltánnal és Tőkés Lászlóval együtt az Európai Bizottsághoz is benyújtottunk egy szakmai ellentmondásokat feltáró, írásbeli választ igénylő kérdést, amelyet  két hónapon belül kell megválaszolnia az EB-nek.
Itt, Strasbourgban és Brüsszelben bizakodóak vagyunk, annak ellenére is, hogy szlovák képviselőtársaink – Jaroslav Paška és Eduard Kukan – a kérdésről ismételten úgy tájékoztatták a plénumot: a Beneš-dekrétumok egy adott történelmi kor történelmi tényei voltak, s azoknak a mai szlovákiai jogrendhez már semmi közük nincsen.
Mi, szlovákiai magyarok jól tudjuk, hogy nemzetközi porondon a hivatalosan képviselt szlovák álláspont a rendszerváltás óta ugyanez. Itthon azonban másként kezeli a Beneš-dekrétumok ügyét a szlovák politika, a hatalmi elit, de a többségi társadalom és a tudományos élet is. Különösen a magyar kisebbség vonatkozásában hajthatatlanok, rólunk nem akarják lemosni a kollektív bűnösség bélyegét.
Az EP Petíciós Bizottsága által megkezdett folyamat végigvitele ezért is elvi fontosságú. Az EP magyar képviselői ennek tudatában vannak, így szakmai feladataik és tevékenységeik mellett a Beneš-dekrétumok kérdését is kiemelten kezelik, s minden alkalmat megragadnak majd, hogy az ügyet az uniós fórumokon életben tartsák. Célunk, hogy az uniós szervek alaposan megvizsgálják a problémát, a közös jogrendnek megfelelő álláspontot alakítsanak ki és megszüntessék azt a gyakorlatot, hogy mást tálalnak fel igazságként Brüsszelben, és mást a nemzeti tagállamban.

Mészáros Alajos EP-képviselő (EPP-MKP)