Évek óta érvényben van az adósságfékről szóló törvény, amely a kormány és az államigazgatás számára behatárolja a hiánygazdálkodás mértékét. Az adósságfék rendelkezései alapján az államháztartás hiánya elvileg nem léphetné túl a mindenkori GDP 60 százalékát. Amennyiben túllépi a GDP 50 százalékát, puha szankciók, megkötések lépnek érvénybe. Viszont a 60 százalékos határ, az adósságplafon megugrását követően súlyos, kemény megkötéseket kell foganatosítani. Szlovákia kormánya úgy tudta, hogy 2021-ben az adósságplafon alatt teljesített. Azonban az EU statisztikai hivatala, az Eurostat kimutatta (s ez a mérvadó), hogy 2021-ben a hiány túllépte a GDP 62 százalékát. Érvénybe lép tehát a szigorú adósságfék. Az adósságfék szigorú megkötéseit azonban a kormányprogram elfogadását követő 24 hónapon belül nem kell alkalmazni. Viszont ez a határidő 2023. májusában lejár, hiszen 2021. májusában fogadták el a Heger-kabinet kormányprogramját. 

Vagyis, idén júniustól érvénybe lép a szigorú adósságfék. Mi lesz a következménye?  A pénzügyi tárcának kötelessége lesz lekötni az idei költségvetési kiadások 3 százalékát, ami k.b. 750 millió €. Irtózatosan nagy összeg ahhoz képest, hogy az idei költségvetés összeállításánál szinte minden tízmillióért ádáz küzdelem folyt a tárcák között. Az adósságfék másik megkötése, hogy a kabinetnek 2024-re kiegyenlített, hiány nélküli állami költségvetést kell kidolgoznia és elfogadtatnia. Ami az előzőnél is jóval súlyosabb körülmény. Csak emlékeztetőül: a 2023-as állami költségvetés GDP-arányos hiánya 6,4 %, ami számszerűsítve közel 8 mld. €.  Nagyjából ekkora összegről kell majd lemondani a következő évi állami kiadásoknál. Amennyiben valakinek olyan érzése van, hogy idén sem jut elegendő pénz alapvető és ésszerű állami projektekre, beruházásokra, szociális ellátásra, egészségügyre vagy oktatásügyre, akkor ettől sokkal rosszabb lesz a helyzet jövőre. Az új kormánynak nagyon fel kell majd kötnie a zsinórját 2024-ben. Nyilván, némi teret és időt kap majd a kormányprogram elfogadását követő 24 hónapra. Alapvető tényező, mikorra fogadja majd el a kormányprogramot és a jövő évi költségvetést. E tekintetben szerencsésebb lenne a júniusban megtartott előrehozott parlamenti választás, hiszen az új kormánykoalíciónak maradna ideje a kormányprogram jóváhagyására és a 2024-es állami költségvetés elfogadására még ebben az évben. Máskülönben 2024. januárjától érvénybe lépnek az adósságfék szigorú rendelkezései.

Ismét csupán emlékeztetőül: néhány éve az USA kormánya is túllépte az adósságplafont. Ám ott az adósságfék rendelkezései a szlovákiainál is szigorúbbak, ennek következtében hetekre teljesen leállt az államigagaztás. Bezártak a hivatalok, ideiglenesen munka nélkül maradtak az állami alkalmazottak. Addig, míg a kongresszus nem növelte meg az adósságplafon GDP-arányos mértékét. 

Mit hoz mindez a hazai önkormányzatok számára? Az önkormányzatok esetében a megelőző intézkedéseket illetően 2004-től az államigazgatásnál is szigorúbb szabályzat van érvényben. Hiszen azóta a megyei és a helyi önkormányzat nem fogadhat el hiányos költségvetést és nem gazdálkodhat hiánnyal - a kormánnyal és az államigazgatással ellentétben. Ezen felül a pilllanatnyi tartozása nem lépheti túl az előző évi bevételeinek 60 százalékát. Fő bevételük, a visszajuttatott részadó, amely a személyi jövedelemadó (SzJA) bevételének hányada, 2004-ben le lett választva az állami költségvetésről. Ezzel az önkormányzatokat az állami adósságfék közvetlenül nem érinti. Ám közvetve igen erős hatással lesz az önkormányzatok gazdálkodására, főleg a növekvő munkanélküliség és a stagnáló vagy csökkenő bérek miatt. Mindez az utóbbi években, hónapokban foganatosított állami intézkedések mellett tovább súlyosbítja majd helyzetüket. Ezek közül a legsúlyosabbak: az adóbónusz jelentős megnövelését követő SzJA-bevételkiesés, amely az önkormányzatokat sújtotta és sújtja, újabb állami hatáskörök sora, melyeket az önkormányzatokra ruháztak, megfelelő pénzügyi háttér nélkül. A lakosság számára látható, érezhető következmények lesznek a következők: a beruházások kerete alaposan lecsökken vagy lenullázódik, a községi vagy városi szolgáltatások köre beszűkül, rosszabb esetben képtelen a helyi önkormányzat hiány nélküli költségvetést elfogadni. Ami már igen súlyos körülménynek számít, hiszen törvénybe foglalt kötelesség a hiány nélküli gazdálkodás. 

Összegezve tehát: a külső körülményekkel képtelen volt a kormány megbírkózni, belső tevékenysége, kommunikációja pedig minősíthetetlen volt. Főleg ezek miatt bukott meg, közben az országot a tönk szélére sodorta. Mindezt nem fogják a polgárok megköszönni. Azok sem, akik utánuk jönnek. 

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, a Szövetség frakcióvezetője

 

Címkék: Farkas Iván ,