Az akkori kormányfő, Igor Matovič javaslatára a pozsonyi törvényhozás 2020. április 19-én hagyta jóvá a választásokat követően megalkult kormány programját. Mivel akkor bő egy hónapja teljesen új, soha meg nem élt, sohasem tapasztalt helyzetbe kerültünk a Covid-járvány begyűrűzését követően sőt, a teljes lekapcsolás (lockdown) állapotába, nyilvános jegyzetemben azt hiányoltam, a kormány miért nem válság-kormányprogramot fogadott el. Miért gondolta úgy, hogy az élet hamarosan olyan mederben fog folytatódni, ahogyan azt 2019-ig megéltük. Az élet igazolta hiányérzetemet, hiszen a kormányzati intézkedések, amelyek a járvánnyal és a járvány következményeivel kapcsolatban lettek foganatosítva hiányosak, lassúak ezzel szemben irtózatosan drágák voltak, ellenben a kormányprogramba foglalt célkitűzések döntő többségének megvalósítása el sem kezdődött. Kaotikus, koncepció nélküli, rögtönzésekkel teletűzdelt válságkormányzást éltünk meg az elmúlt bő egy év folyamán, ami hűen tökrözte azt, hogy semmiféle válság-stratégia vagy válság-kormányprogram nem állt a kormány redelkezésére. Attól tartok, ez máig így van. Nagy kár, hiszen ha nem a megszokott mederben fogadják el a kormányprogramot, hanem krízishelyzetre öszpontosító, válságkezelési stratégiát, válságprogramot fogadtak volna el, bizonyára máshol tartanánk. A Covid miatt elhunytak száma talán nem haladná meg a 11 ezret, a Covid-szövődményekkel küzdők száma lehet, jóval alacsonyabb lenne. Ám nem így történt.
Tegnap az új kormány, Eduard Heger vezetésével belelépett ugyanabba a mederbe, noha a bölcs kormánynak el kellene fogadnia a bölcsek által megfogalmazott közmondást: nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba. Mégis. Az új kormány leporolta a tavalyi kormányprogramot, kiiktatta belőle azt a szó szerint néhány célitűzést, amelyet megvalósítottak, majd a törvényhozás másodjára is elfogadta szinte ugyanazt a programot, amelyet 2020.április 19-én. Legalább kiegészítették volna olyan fejezetekkel, amelyek a megtapasztaltak alapján lefektetnék járvány idejére a teendőket, a kormány válságkezelő stratégiáját. Még ezzel sem törődtek.
Két lehetősége van a kormánynak: igyekszik majd megvalósítani a frissen jóváhagyott kormányprogramba foglalt célkitűzéseket, semmibe véve a járványt és annak következményeit, ami az objektív valóságra való tekintettel nem életszerű, teljesen valószínűtlen. Mivel az elmúlt bő egy év folyamán a járvány és annak következményei uralták a politika és a gazdaság mindennapjait – sajnos valószínű, hogy ez fog folytatódni a jövőben is – nagyon kevés ideje és tere marad a kormánynak arra, hogy alapvetően a kormányprogramba foglaltakra öszpontosítson. Egyetlen példa, amely a kormányprogramot hűen jellemzi: a közösségünket, más nemzeti közösségeket és a déli régiókat, szülőföldünket érintő néhány – számunkra nem jelentéktelen – célkitűzés közül, amelyet a tavaly jóváhagyott kormányprogram tartalmaz, egyetlen egy sem lett megvalósítva. Másképpen: a kormányprogramba foglaltak közül a választási időszak egynegyedében vajmi kevés valósult meg. Mire jó az ilyen kormányprogram? Ha gerincét nem a válságkezelés, a járványból való mihamarabbi kilábalás, a járvány következményeinek hatékony orvoslása képezi, hanem a sodródás, a távolba révedő, ködös, mai körülmények között nehezen megvalósítható célkitűzések sora. Mintha a kormány tagjai valamilyen alternatív világban élnének, nem a mai, járvány által uralt valóságban. Netán úgy gondolják, hogy a második hullám lecsengésével a járványnak vége, jön a 2019-ig megismert valóság? Ennyire nem lehetnek eltávolodva, elrugaszkodva a valóságtól. Hiszen a kormányprogram struktúrája, tartalma a 2019 előtti állapotokat tükrözi és úgy épült fel, mintha 2020 márciusától mi sem történt volna.
Vetítsük le mindezt a számok nyelvére. Eredetileg 2019-re már hiány nélküli államháztartási gazdálkodással számoltak. Majd korrigálva azt, az akkori kormány 2020-ra egymilliárd eurós hiánnyal számolt, a nagyjából 18 milliárd eurós tavalyi állami költségvetésben. Ehelyett a költségvetési hiány 2020-ban túlszárnyalta a 6 milliárd €-t. Ebből csupán 1,3 milliárd €-t áldoztak gazdasági kármentésre, a vállakozók és a vállalatok állami segélyezésére járvány idején. Na de hova lett a hiány további - a tervezett deficiten és a gazdasági kármentésen kívüli - majdnem 4 milliárdnyi része? 2021 első negyedévében 700 milliót költött a kormány gazdasági kármentésre és 480 milliót az Antigén-tesztelésre, országszerte. Az utóbbiból felépíthettek volna 3 korszeű kórházat, legalábbis az EU Újjáépítési Alapjának hazai költségvetését és az abban szereplő konkrét célkitűzést, 5 korszerű kórház felépítését látva. Vagy jóval többet és gyorsabban áldozhattak volna a vállalkozók állami segélyezésére a járvány idején, hogy jóval kevesebb vállalkozás, kereskedés szűnjön meg. Sorolhatnám tovább. 2021 végére az államadósság elérheti az össztemék (GDP) 70 százalékát. Majd a rá következő években hol állapodik meg? Folytadódni fog tehát a sodródás, az irtózatosan nehezen megvalósíthatató kormányprogram alapján. Úgy tűnik, mintha a kormány nem is igényelné a feszes, ám valós menetrendet, a hiteles alapokra épülő kormányprogramot. Korlátok nélküli, szabad kormányzásban érdekelt. Nyitott, határtalan számlával. Gondolják: majd lesz valahogy, az élet majd elrendezi.
Farkas Iván, az MKP szakmai alelnöke
