Immár negyedik hetébe érkezett a rendkívüli helyzet által kikényszerített távoktatás. Ahogy azt már többen több helyen leírták, mind az iskolákat, mind a családokat meglepte az oktatásnak ez a módja. Az elmúlt hetekben kialakult rendszerbe azonban valahogy belesimultak az intézmények, diákok, szülők, s elmondható, hogy a többség igyekszik kihozni a lehető legjobbat ebből a kényszerhelyzetből. A jelen állapotban a minisztérium által létrehozott portálok, a pedagógiai intézet élén történt személycsere, illetve a minisztérium eddig ígéretesnek tűnő munkája lehet kapaszkodó a reménytelenségben. Mai tudásunk szerint tehát a tanév rendben, június végén ér véget, nem lehet buktatni - ezzel elkerülve a diákok "büntetését". Hisz nem mindenütt van rendben az infrastruktúra, nem minden család rendelkezik a szükséges eszközökkel. Az óvodákba és alapiskolákba elektronikusan jelentkezhetnek a nebulók áprilisban. A középiskolai felvételi eljárásban meghosszabbodtak a határidők, és ugyanakkor elmaradt az írásbeli érettségi. Ám, hogy a szóbeli érettségire mikor és milyen formában kerül majd sor, egyelőre nem ismeretes. Az egyetemi hallgatók, úgy tűnik, azzal számolhatnak, hogy a vizsgáikat online tehetik majd le.
Talán az érettségi kérdése az egyik legfontosabb, hiszen tanulók ezrei várják izgatottan a döntést. Más évfolyamokban a jövő tanévben is folyik majd az élet, át lehet majd tolni tananyagokat, redukálni, válogatni. Ám a végzősök, az egyetemi felvételik kapujában nagyon kiélezett, bizonytalan helyzetbe kerültek.
Bár érezhető a minisztérium részéről az igyekezet, a jószándék, vannak egyéb megoldatlan kérdések is. Kevés a hazai gyártású, magyar nyelvű interaktív segédeszköz, okostankönyv stb. A minisztérium honlapján és a távoktatást segítő honlapon is van magyar fül, de egyelőre az elmúlt években e téren "elért" sikertelenség miatt a kínálat gyér. Az egyébként fizetős, de iskolák sokasága által használt oktatási platform, az EduPage (melynek fordítása nem evidens állami szolgáltatás), egyre nehézkesebb, sok a gond, gyakran nem működik. Nyilván túlterhelt a váratlan nagy nyomás miatt. Óriási a lelki teher diákokon, szülőkön, tanárokon. Nincs konkrét javaslat egyelőre annak tekintetében, hogy pontosan mennyi is a pszichológiailag és pedagógiailag is elviselhető, átvehető tananyagmennyiség ebben a formában. A tanárok, iskolák nem tudják milyen mértékben merhetik redukálni az óraszámokat, a törzsanyagot. Ez különösen a középfokú intézményekben, gimnáziumokban alapvető kérdés. Nincsenek megnyugtató válaszolok konkrét pedagógiai problémákra, melyek az új helyzetben merülnek fel. Vannak például olyan tanulók, akik bár megtehetnék, mégsem vesznek részt a folyamatokban. S mivel buktatni nem lehet, tulajdonképpen vissza is élhetnek a helyzettel.
A szlovák közszolgálati televízió is bekapcsolódik a távoktatás rendszerébe, és délelőttönként oktatási programokat sugároz. Ebben magyar nyelvű anyag eddig nem jelent meg. Kivételt a Magyar magazin jelent, mely készített ilyen műsort, ám nem ennek a programnak lenne ez a feladata. Ezért az MKP levélben fordult Gröhling miniszter úrhoz, kérve, hogy a köztévében legyen magyar nyelvű oktatási program is, méghozzá iskoláink száma, illetve a lakosság számarányával arányos mennyiségben.
Kiss Beáta,
gimnáziumigazgató, az MKP korábbi oktatásügyi alelnöke
