Paulisz Bordizsárt méltán tartjuk a felvidékiek példaképének. Nagyon sokat tett a zoboralji magyarságért, de egész pátriánk közösségéért is. Tavaly októberben a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesült, 2018. március 20-án pedig az Esterházy János Emlékünnepség keretében Esterházy-díjat vehetett át.

Esetében nem hangzik fellengzősen, ha azt mondjuk: hősies tetteket vitt véghez. Olyanokat, amelyeket csak egy szívós és kiváló ember képes megálmodni és megvalósítani. Több épület (iskola, kollégium, kultúrközpont), emlékmű, emlékoszlop létesítése fűződik nevéhez.

Az alsóbodoki Magyar Tannyelvű Magán-szakközépiskola és kollégium létesítésének lehetősége eleve komoly küzdelmeket követelt az akkori megyei vezetéssel, gyakorlati megvalósítása nagy bátorságot, kitartást, szorgalmat, szinte éjt nappallá tevő munkát kívánt. Szerencsére voltak segítői, támogatói, akik kitartottak mellette. 1995-ben határozták el, hogy Zoboralján középiskolát létesítenek. Az iskola létrehozásának ötlete akkor támadt, mikor Bárdos Gyulával és Ladányi Lajossal egy nyitrai konferencián voltak, ahol a magyar oktatás is szóba került. Köszönet illeti Pék Lászlót, Duray Miklóst és Szigeti Lászlót is a középiskoláért, amelyért öt éven át dolgoztak. Paulisz Boldizsár szerint nem volt hiábavaló ez az öt év üresjárat, hiszen azóta több száz magyar lelket sikerült megmenteni.

A magánbirtokán létesített felvidéki történelmi emlékpark is komoly figyelemre méltó. A hatalmas díszterem különféle rendezvényeknek, konferenciáknak, ünnepségeknek, összejöveteleknek ad otthont, nyaranta pedig gyermekek számára biztosít nyári táborozást. Paulisz Boldizsár 2012-ben fogott neki a Hűség keresztútja faszobor-sorozat tervezésének és kivitelezésének. 2013-ban kezdte az Esterházy-sziklasír építését, majd felépítteti a Szent Kereszt Felmagasztalása kápolnát.

Esterházy János méltó emlékhelye, a kápolna és a múzeum felépítése koronázta sorozatos tevékenységét. A kápolna felépítése kapcsán Paulisz Boldizsár kifejtette: „Amikor úgy éreztem, hogy erőm a vége felé közeledik, akkor jöttek a támogatók és egy bizottság alakult. Jöttek ezek az emberek, akik szavaikkal és hozzáállásukkal erőt adtak, így sikerült befejezni a kápolnát.”  Batta György a kápolnát egy olyan szóval jellemezte, amely hatalmas erőt adott Paulisz Boldizsárnak. Egyik cikkében ezt írta: ez a szívünk kápolnája. „Ennél több akkor nem kellett nekem. Éreztem, hogy ez egy közös ügy.” Paulisz Boldizsár a kápolna építésének előkészítéséért és kivitelezéséért köszönetet mondott Lencsés Zsoltnak, Hajtman Bélának, Molnár Imrének, valamint az összes olyan embernek, akik a kőművesmunkáknál is segítettek.

„Esterházy János végre végakaratának megfelelően hazatalált, ez pedig többet jelent, mint gondolnánk“ – mondta Paulisz Boldizsár tavaly októberben a kitüntetés átvétele alkalmával. Felidézte a mártír gróf lányának szavait, amelyek a szeptember 16-ai szertartás után hangzottak el: ez volt életem legszebb napja. A felszentelés óta több száz zarándok látogatott el a kápolnához, és a közeljövőre vonatkozóan szintén több csoport jelezte érkezési szándékát. „Ezért sem volt hiábavaló a munka és Esterházy János újratemetése“ – mondta a kitüntetett.

Paulisz Boldizsár nevéhez számtalan más tevékenység, több emlékmű, emlékoszlop létesítése is fűződik. Mindezt a felvidéki magyarság megerősödése céljából tette és teszi a mai napig. Olyan munkát végez, amelyet kevesen képesek véghezvinni. Ezért az Esterházy-díjhoz való gratuláció mellé nagy köszönetünket is kifejezzük.

Az MKP sajtóosztálya

(Fotók: 1-2 MTI-felvétel a mai eseményről, 3-4 )