Az Európai Parlament (EP) Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek kérdésével foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportja (Kisebbségi Intergroup) legutóbbi, Strasbourgban tartott ülésének egyik témája a szlovákiai magyar nyelvhasználat ügye volt.
Kőrösi Ildikó, az MKP közigazgatási és önkormányzati alelnöke a hivatali nyelvhasználatról, Horony Ákos jogi szakártő és Orosz Örs, a Fiatal Függetlenek vezetője a civil és társadalmi nyelvhasználatról adott elő mintegy 20 ország 60 képviselőjének jelenlétében.
Szlovákia lakosságának 14 százaléka tartozik kisebbségi közösséghez. A jelenlegi törvény alapján a népszámlálás adatai szerint a település lakosságának legalább 20 százalékának kell a kisebbségi közösséghez tartoznia ahhoz, hogy az adott településen érvényesülhessen a kisebbségi nyelvhasználat. Ennek ellenére számos olyan példa akad, amikor a kisebbségi nyelvhasználat nem érvényesül. A téma boncolását Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártjának európai parlamenti képviselője kezdeményezte.
Csáky Pál: Szlovákiában a problémát az jelenti, hogy az egyik oldalon nagyon sok a kisebbséghez tartozók száma (kb. minden ötödik polgár ebbe a kategóriába tartozik), a másik oldalon (egyedüliként a Visegrádi Négyek, valamint a kelet-európai államok közül) nincs kisebbségi törvény. A nyelvhasználat jogi szabályozása is kívánnivalót hagy maga után. Ezt a kettősséget kell valamilyen módon megszüntetni. Az EU-t is szeretnénk felhasználni arra, hogy segítse a szlovákiai kisebbségi nyelvek használatának esélyeit.
Szlovákiában 1999-ben született egy kisebbségi nyelvtörvény, amelyet az akkor kormányon lévő magyar képviselők nem szavaztak meg, mert nem tartották elégségesnek. Ez azóta bebizonyosodott - így vélik a szakemberek. Szlovákiában nincs stabil, a hivatali érintkezésben használható egységes terminológia, amely kisebbségi nyelven szolgálni tudná a polgárokat, a hivatalok nem minden esetben tudnak kisebbségi nyelvet beszélő hivatalnokot biztosítani az ügyintézéshez, még azokon a területeken sem, ahol azt a törvény megengedi.
