Szlovákia jól gazdálkodik – a miniszterelnök és a pénzügyminiszter minapi közös sajtótájékoztatója után röviden így lehet összefoglalni az ország gazdasági helyzetéről szóló beszámolót. Robert Fico szerint „a bőrünkön kellene érezni a javulást“. A Magyar Közösség Pártja napi kontaktusban van a régiókban élő munkavállalókkal, kis- és középvállalkozókkal, de a kormányfő és a pénzügyminiszter által festett pozitív eredményekkel sajnos nem találkoztunk. Javaslom a kormányfőnek, próbálja megkérdezni a gömöri, nógrádi, bodrogközi vagy Ung-vidéki embereket, hány új munkahely jött létre arrafelé, mennyire javult az anyagi helyzetük, mennyivel élnek könnyebben? A munkanélküliség hivatalosan csökkent ugyan, de a csökkenés mértékét jelentősen befolyásolta a fiatalok egyre nagyobb mértéket öltő elvándorlása, valamint a központi munkaügyi hivatal kozmetikázott statisztikai adatai is.

Legyünk azonban jóhiszeműek, és induljunk ki abból, hogy Szlovákia gazdasága dübörög. Félő, hogy a jó eredmények - amelyek a kormányfő szerint lehetővé teszik, hogy hamarosan módosuljon a munkatörvénykönyv és újra terítékre kerüljön a minimálbér emelése - sem a munkavállalók, sem a munkáltatók érdekeit nem szolgálják majd. A tervezett változások még örömre is adhatnának okot, ha a dolgozók munkapiaci értékének emeléséhez vezetnének, érezhetően segítenék a lakosság megélhetését, javítanák életminőségüket és emelnék az életszínvonalat. Erről azonban szó sincs. Helyette ismételten populista változtatások bevezetésére készül a kormány, amelyeket az alkalmazottak megsegítésére irányuló intézkedéscsomag csillogó papirosába próbálnak becsomagolni. Nagyon jól hangzik ugyanis, hogy jelentős mértékben emelkedik majd a minimálbér (elérheti akár a 800 €-t is) és törvénybe iktatják az ünnepnapokért, szabadnapokért, valamint a túlórákért járó pótlékot. Ezekkel a tervezett intézkedésekkel arra ösztönzik majd az eddig törvénytisztelő kis- és középvállalkozókat, hogy hivatalosan minimálbérre kössenek szerződést az alkalmazottakkal, amelyből a járulékokat befizetik, a többi pénz pedig adó- és járulékmentesen kerül majd kifizetésre.

Az MKP a minimálbért maximálisan az átlagkereset 50 százalékában szabná meg, és a bérek növekedését nem a műszakpótlék és a túlórák után járó hozzájárulások emelésével, hanem elsősorban adó- és járulékcsökkentéssel garantálná. Amennyiben a kormány a munkáltatókat a dolgozók túlóráztatására akarja ösztönözni és növelni a járulékokból származó bevételeket, akkor jó úton jár. Ha viszont az ország gazdasági mutatói valóban pozitív mérleget mutatnak, akkor itt az ideje, hogy az adó és járulékterhek mérséklődjenek. A járulékcsökkentéssel a kis- és középvállalkozóknak, valamint az alkalmazottaknak nyújtanánk érzékelhető segítséget, de a minimálbér nagyobb mértékű megemelésével emelkednek majd a járulékok és az adó is, ami végső soron csak minimális béremelést jelent majd.

Az MKP figyelemmel kíséri majd a munkatörvénykönyv készülő módosítását és lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk annak érdekében, hogy a tervezett változtatások a lakosság életszínvonalának emelkedésében, életminőségük javulásában is megmutatkozzanak.

Németh Gabriella,
az MKP szociális, családpolitikai és egészségügyi alelnöke