Szerda este Csáky Pál hazai vizeken, a Magyar Közösség Pártja pozsonyi székházában üdvözölte Glatz Ferenc történészt, akadémikust, aki bemutatta az MKP európai parlamenti képviselőjének az „Egy hang Közép-Európából” című könyvét.
Glatz Ferenc a múltban már több Csáky-könyvbemutató részese volt. Mint mondta, miután elolvasta a könyvet, folytatódik a hagyomány, „Csákyról csak elfogult és baráti szöveget tudok mondani” – mondta. Örömmel fedezte fel a közönség soraiban Duray Miklós politikust, írót, akinek visszaemlékezett Kutyaszorító című könyvére (ez az önéletrajzi politikai esszé 35 évvel ezelőtt, 1982-ben jelent meg New Yorkban, a Püski-Corvin kiadásában – szerk. megj.). „A Kutyaszorító optimistább könyv, mint Csáky mostani kötete” – mondta. Glatz megérti ezt, emlékeztetett arra, hogy Csáky mérnökemberként részese a „szekértoló nemzedéknek”, és így más szemmel látja a történéseket, mint az írók többsége. Az akadémikus szerint a Kárpát-medencei térségben is növekedett a szociális szétszakadás mértéke, ám olyan dolgok is történtek, melyek alapján az elmúlt 25 évet a magyarság sikertörténetének is tekinthetjük. És ebben nagy szerepe van a Magyarország államhatárain túl élő magyaroknak is, akik a kulturális élet területén teljes mértékben lépést tudnak tartani a magyarországiakkal. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 200 évben térségünkben rengeteg konfliktus gyűlt össze, melyek közül jó néhány mára megoldódott, vagy legalább elindult a megoldás útján. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy Magyarország mindkét világháborút a vesztesek oldalán élte meg, majd 1956-ot az Egyesült Államok tudomásul vette, mára mégis több a pozitív hozadék, mint a negatív következmények. Ez tulajdonképpen Európára nézve is érvényes, igaz, hogy gazdasági tekintetben az USA mögött vagyunk, de számos egyéb területen már a vén kontinens számít a legélhetőbb helynek. „Én hajlandó vagyok minden rosszban a jót megtalálni” – vallotta be Glatz Ferenc, aki szerint a kisebb nemzetek, ha közösen tudnak lépni, a jövőben akár az európai nagyokkal (németek, angolok, franciák) összemérve is komoly eredményeket érhetnek el.
Csáky Pál elmondta, a most megjelent könyve abban különbözik az előzőektől, hogy míg a korábbiak közösségünk tagjaihoz szóltak, az „Egy hang Közép-Európából” c. kötet a magyarral párhuzamosan angolul és szlovákul is megjelenik. Olyan szempont alapján válogatott tehát az írásai közül, hogy a könyv az angolul és szlovákul olvasók számára is érthető legyen, kapjanak egy Európa-képet, benne a felvidéki magyarság helyzetéről, máig megoldatlan problémáikról is. Néhány új, eddig más könyvben meg nem jelent írás is helyet kapott az AB-ART kiadó által megjelentetett, 150 oldalas kiskönyvben, köztük a címadó cikk is. A publicisztikai írások után „A lélek szava” következik, melyben Csáky Pál azt a légkört érzékelteti, melyben a felvidéki magyarság éli a mindennapjait. „Európának ma több empátiára van szüksége. Lelki-spirituális közeledésre a széthúzó tendenciákkal szemben. Ehhez viszont az is szükséges, hogy igyekezzünk jobban megismerni egymást. Egymás történelmét, gondolkodásmódját, problémáit, prioritásait. Megismerni a múlt azon történéseit is, amelyek gondolkodásmódunkat, reakcióinkat, nézeteinket máig befolyásolják. Az egyik alábecsült eleme a 20. századi történelemnek az a más-más irányú fejlődés, amely az 1945 és 1990 közötti időszakban nagyon eltérő módon szocializálta Európa keleti és nyugati felének polgárait. Dialógussal az általa okozott szakadékokat is oldani kellene – csakúgy, mint annyi más, szellemi-érzelmi szakadékot is. Ez a könyv szerény hozzájárulás kíván lenni az oly szükséges európai dialógushoz” – olvasható Csáky Pál 17. könyve, az Egy hang Közép-Európából c. kötet ajánlójában. (O.N.)
