Gyakran tapasztaljuk, hogy az igazi húsbavágó és a munkavállalók tömegeit érintő kérdések nálunk alig jelennek meg a közbeszédben. Szlovákiában nem igazán hangos a sajtó azoktól a jogszabályoktól, amelyeket tavaly Németország és Franciaország vezetett be, pedig szlovákiai munkavállalók ezreit is érinthetik. A sor pedig Ausztriával folytatódik.
Tavaly a német és a francia kötelező minimálbér-rendelkezés ellen több uniós tagállam közúti fuvarozói is tüntettek Brüsszelben, fokozva a nyomást az Európai Bizottságra, hogy erélyesen lépjen fel a két nagy tagállam protekcionista törvényeivel szemben. Ezek a törvények ugyanis közvetetten arra irányulnak, hogy padlóra küldjék a kelet-közép-európai fuvarozó cégeket. A német jogszabály bruttó 8,50 euró, a francia változat 9,67 euró kötelező minimális órabért ír elő az ország területén munkát végző teherautósofőrök számára. Ám legyen, ha az ottani gazdasági helyzet ezt lehetővé teszi. A svédcsavar ott van, hogy ha egy pl. szenci telep- és székhelyű cég Bécsben felvesz egy fuvart (mert onnan kap megrendelést), és ezt Európa bármelyik országába szállítja, ott már osztrák munkáltatónak minősítik. Ez azt jelenti, hogy innentől a szlovákiai jogrend szerinti vállalatra rákényszerítik az osztrák jogrendet, azaz: az osztrák jogrend ebben az értelmezésben Szlovákiában lesz érvényes. Ez az elv érvényesül a német vagy francia szabályozás esetében is. (Tavaly egy cseh hírportál közölte, hogy francia rendőrök megbüntettek egy cseh kamionsofőrt, mert az ottani törvények szerint keveset keresett.)
Azzal, hogy más országok cégeire is vonatkozik az osztrák, a német és a francia törvény, ami meglehetősen furcsa uniós gyakorlat, nagyon is kilóg a lóláb, a farizeusi egyenlősdi: a németek és a franciák természetesen nem a nyugati és a kelet-közép-európai munkavállalók közti bérkülönbséget szeretnék eltüntetni, hanem abba az irányba akarják nyomni a piacot, hogy a külföldi, keleti cégeknek ne érje meg Németországba, Franciaországba fuvarozni. Mert akkor természetesen a helyi cégek vehetnék át a helyüket. Ez a gyakorlat térségünk fuvarozóit akár likvidálhatja is. Mindehhez, úgy látszik, a szlovák kormány boldogan, vagy inkább együgyűen asszisztál. Ráadásul: Szlovákiában emelkedik a tehergépkocsik kötelező biztosítása, miközben a szállítmányozó cégek adóterhei már így is a második legmagasabbak Európában. Ha mindezeket a tételeket összeadjuk, nem nehéz kiszámítani, hogy a hazai fuvarozók hamarosan bedobhatják a törülközőt. Megérhetjük, hogy nem magyar, szlovák, cseh – olcsóbban szállító – kamionok fogják járni a nyugati országok útjait, hanem a drágábban szállító nyugati szállítmányozók a mi útjainkat. Ezt hívják egyenlő versenynek Európai Unió módra, ahol a nagyok diktálnak a kicsiknek.
A téma természetesen a felvidéki magyarokat is vastagon érinti, hiszen Dél-Szlovákia sok településén élnek fuvarozásból munkavállalók, akik – szűkebb régiójukban más munkalehetőség híján – az egész kontinens országait járják, akár hetekig távol vannak a családtól, hogy biztosítsák a megélhetést. Üdvös lenne, ha a szlovák kormány érdemben foglalkozna a témával, és a munkavállalók valós gondjainak a megoldását is magáévá tenné.
Őry Péter,
az MKP OT elnöke
