A kormányprogram szociális és egészségügyi fejezete nagyon általános, hiányoznak a konkrét javaslatok a problémák megoldására. Olyan semmitmondó kifejezésektől hemzseg, mint pl. prioritásként kezeli majd, támogatni fogja, hatékonnyá teszi, tudatosítja, megteremti a feltételeket stb., de a konkrét intézkedések felsorolása elmarad.
Szociális és munkaügyek
Tekintettel arra, hogy a munka-, szociális és családügyi minisztérium továbbra is a Smernél marad, nagy változásokra nem lehet számítani, ezt teljes mértékben tükrözi a kormányprogram szociális fejezete is. A bal-jobb kormány a szociális jelző gyakori használatán kívül, valós szociális politikát - a szociális biztonság javítását - nem tervezi.
A munkanélküliségi mutatók 10 % alatti célkitűzése már ma borítékolható, hiszen a februári 10,09%-ot ha másként nem, adminisztratív úton - ahogy eddig is tették -, elérik. A százezer létrehozandó munkahely mikéntje megválaszolatlan maradt és létrehozásuk ösztönzésére az aktív foglalkoztatáspolitika terén nem utal semmilyen új eszköz, intézkedés, amelyekkel ezt a célt el is tudnák érni. Nem kínálnak megoldást a tartósan munkanélküliek elhelyezkedésére a munkapiacon, nem képesek rendezni az 50 év feletti munkanélküliek visszatérését sem a munkapiacra. Ez különösen aggasztó, hiszen a nyugdíjrendszerről szóló részben kilátásba helyezik a nyugdíjkorhatár emelését, ami egyenes arányban növeli majd az 50 év feletti munkanélküliek hosszantartó nyilvántartását, és az ebből adódó majdani alacsony nyugdíjukat is. A szociális segélyek folyósítási feltételeinek szigorítása, amelyek már ma is eléggé kemények, inkább populista intézkedés, hiszen ezekből a segélyekből megélni lehetetlen. Valószínűbb, hogy a megvont szociális segélyeken akar spórolni a kormány, ami ösztönözni fogja az eddig is nagymértékű illegális foglalkoztatást. A kormányprogram foglalkoztatás-politikai része egyáltalán nem foglalkozik a többgenerációs munkanélküliek problémájával, a munkapiac keresleti és kínálati oldalának összehangolásával, a fiatal, szakképzett munkaerő képzésével, de a romák munkapiaci integrációs problémáival sem.
A fogyatékkal élők munkahelyi integrációjára vonatkozóan semmilyen konkrét javaslat sincs a programban.
A minimálbér emelése pozitív elem a kormányprogramban, de csak „törekedni fognak“ az emelésre ahelyett, hogy az Európai Szociális Charta ajánlását vennék alapul, amelyet Szlovákia is ratifikált. Ebben a minimálbért a mindenkori átlagkereset 50%-ában szabják meg.
A családtámogatások terén sem jobb a helyzet. Az anyasági emelkedésén kívül nem nagyon reménykedhetnek a fiatal családok. Hiányoznak a gyermekvállalást ösztönző intézkedések, a családtámogatási járulékok rendezése, a fiatal családok önálló lakhatását biztosító intézkedések is. A szociális szolgáltatások finanszírozását szabályozó jogszabály ígéret szintjén sincs a kormányprogramban, a többforrású finanszírozási rendszert említi ugyan, de hiányzik a kötelezettségvállalás, miszerint a rászorultsági hozzájárulást az állam vállalja magára. Ezen a téren egyedül az egységes egészségügyi és szociális felülvizsgálati rendszer bevezetésének átértékelése jelent előrelépést. A választások előtt, a szociális szolgáltatást nyújtó nonprofit szervezetek által hiányolt komplex egészségügyi és szociális szolgáltatást biztosító törvény kidolgozása sem került be a kormányprogramba, annak ellenére, hogy ez valós megoldás lehetne azok finanszírozásának megoldására.
A családon belüli erőszak visszaszorításáról és az esélyegyenlőségről is csak nagy általánosságokban esik szó, az antidiszkriminációs jogszabályok betartatásának módját, mikéntjét nem részletezi.
A nyugdíjak valorizációja bekerült ugyan a kormányprogramba, de nincs ok az örömre. Nem tudni, fix összeggel, vagy ha nem, milyen kulcs szerint valorizálják majd a nyugdíjakat. Egyedül az biztos, hogy a karácsonyi nyugdíj emelkedik majd, ami nem éppen nevezhető rendszerszerű megoldásnak, de kétség kívül nagyon populista. A kisnyugdíjasok kilátástalan helyzetére a harmadik Fico-kormány programja csupán annyit irányoz elő, hogy tudatosítják, hogy ezzel a problémával foglalkozni kell.
A II. nyugdíjpillér jogosultságát a Fico-kormány már megengedi annak ellenére, hogy az előző 4 évben rendre támadta és igyekezett ellehetetleníteni a magán nyugdíjpénztárakat, és elriasztani az embereket a II. pillértől. A kormányprogram ellenben nem tartalmazza a II. pillérbe történő járulék emelését.
Egészségügy
Ezen a területen tekintettel arra, hogy az új miniszter pártonkívüli és jó menedzseri képességekkel rendelkezik, amennyiben engedik majd dolgozni, lehet előrelépés a korrupció és a gazdasági visszaélések visszaszorítása, valamint az egészségügyi ellátás minőségének javulása terén is. Ezt azonban nem a kormányprogram alapján fogja elérni, hiszen hasonlóan a szociális fejezethez, ez a rész is hemzseg az általánosságoktól. A főbb célokat 5 csoportban határozták meg:
A páciens az 1. helyen című fejezetben a kormányprogram garantálja az egészségügyi ellátás hozzáférhetőségét, de a minimális ellátórendszer revíziójánál, ami Szlovákia déli részét érzékenyen érinti, átlagos elérhetőséggel számol, ami nem biztos, hogy a magyarlakta területeknek kedvező lesz. A kormányprogram alapvető céljai általánosak, az egészségügyi ellátás eddig is ezekből indult ki, és tudjuk, milyen eredménye lett. A várólistákat rövidíteni akarják ugyan, de nem határozták meg ennek módját. Az illetékekről szóló kaotikus törvény módosítása szerencsére benne van a kormányprogramban.
A transzparens gazdálkodás terén deklarálják, hogy a kormány biztosítani fogja a gazdálkodás átláthatóságának javítását és az ellenzék képviselői helyet kapnak az Általános Egészségbiztosító és az egészségügyi felügyelet ellenőrző szerveiben. Pozitívum, hogy azonnal kilátásba helyezik az állami kórházaknál, minisztériumi szinten a centralizált közbeszerzéseket és nyilvánosságra hozzák az árajánlatok összehasonlítását.
A hatékonyság és a célirányosság terén átnézik az összes szerződést és az előnyteleneket felmondják. Kérdés azonban, mennyibe kerülnek majd az államnak a gyakran felmondhatatlan szerződéseknél kilátásba helyezett szankciók. A nagymértékű indokolatlan gyógyszerfogyasztás visszaszorítása az egyik pozitív eleme a kormányprogramnak, emellett az elektronikus piac kötelező alkalmazása is.
A DRG-rendszer bevezetésével számol ugyan a kormány, de ennek határidejét nem szabja meg, viszont pozitívum, hogy az e-Heath bevezetését 2017-re tervezik. A népbetegségek visszaszorítására irányuló intézkedések a kutatás és a tudomány általános támogatásában ki is merülnek.
A hivatás megbecsülése terén a kormányprogram érintőlegesen foglalkozik az egészségügyi dolgozók igazságos bérezésének biztosításával, a szakma megbecsülésének fontosságával, de konkrét intézkedéseket, javaslatokat nem tartalmaz, csupán az érdemek alapján történő jutalmazást veszi alapul.
Fejlesztés, felújítás és modernizáció alatt a kormányprogram fontosnak tartja az állami intézmények felújítását és modernizációját valamint az egészségügy jövője és fejlődése alapelveinek meghatározását. Erre egy általános társadalmi és szakmai szervezetek által lefolytatott vita alapján 20 évre előre kidolgozott stratégia és koncepció szolgál majd. A kormányprogram kilátásba helyezi egy új egyetemi kórház építését is, de annak helyét és megépítésének harmonogramját már nem konkretizálja.
Németh Gabriella, az MKP ügyvivő elnökségének tagja