Csökken a migránsok száma. Ez, és ehhez hasonló hírek töltik ki a napi sajtó hasábjait. Ebben van igazság, de milyen árat fizetünk mindezért? Mindez csak látszat, ideig óráig fenntartható állapot, mert Európa vezetői még most sem találták meg a tökéletes megoldást. Marad a káosz, ami palástolva lesz addig, míg a törökök megkapják a fejkvótát.

Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkelye tartalmazza, hogy „az Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása”. Továbbá, tartalmazza azt is, hogy „az Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térséget kínál polgárai számára, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső határok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul. Az Unió tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását”. Tudatában mindennek, felmerül a kérdés, hogy a mostani európai viszonyok ezt az eszmeiséget segítik-e? A félelem, amely egyre jobban eluralkodik az európai polgáron, talán a békéből vagy a jólétből fakad?

Elfogadhatatlannak tartom, hogy két-három ember véleményétől függ Európa további sorsa, miközben ezek a személyek semmibe veszik az Európai Unióról szóló szerződésben foglaltakat. Lehet, gazdasági szakemberekként sikeres karriert tudhatnak maguk mögött, de itt nem számokról, hanem emberekről van szó, akiket irányítani kell és ebben komoly hiányosságaik vannak. A szerződés tartalmazza, hogy „Minden polgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen az Unió demokratikus életében. A döntéseket a lehető legnyilvánosabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten kell meghozni”. Látjuk, a nyilvánosság elve működött a TTIP és Merkel, német kancellár asszony, törökökkel folytatott és elhallgatott tárgyalásainál is.

Ami az EU - török megállapodást illeti, mely szerint Törökország feltartja, illetve visszafogadja a kiutasított migránsokat, az Unió választott képviselői megszegték az Európai Unióról szóló szerződést, mert az kimondja, hogy „Tartózkodnak minden olyan cselekvéstől, amely ellentétes az Unió érdekeivel, illetve ronthatja az Unió mint kohéziós erő eredményességét a nemzetközi kapcsolatokban.” Sajnos, azt kell mondani, hogy Európa destabilizációja nagyon is rontja a kohéziós erő eredményességét, gyengíti Európa alku pozícióját minden síkon és ezáltal kiszolgáltatottá teszi. Régi - új külügyminiszterünk, Lajčák úr nyilatkozta a minap, hogy a görögök milyen gyorsan rendet tettek a határukon, a regisztrációs pontokat hogy kiépítették és így tovább. Sajnos ebben a kérdésben nem tudok egyetérteni vele, mert mire a görögök végre tettek valamit, Európába több mint egy millió ember jött be ellenőrzés nélkül. Az egy évnél hosszabb időtartam, ha gyorsnak számít, akkor kíváncsi vagyok mit jelent a gyors és határozott kiutasítás?

A migráns kérdés kezelésében kevesen vannak azok, akiknek Merkel asszony ne jutna eszébe. A kancellárasszony Németország képviselőjeként van jelen az EU-ban, tehát úgy, mint Fico vagy Orbán. Donald Tuskot – a Tanács elnökét és Jean-Claude Junckert – a Bizottság elnökét választották az Unió irányítására, de nem képesek a feladatot ellátni. Nem célom pálcát törni személyük felett, de ha belegondolunk abba, hogy döntéseiket a német kancellárasszonnyal vagy a francia elnökkel konzultálják, és azt teszik, amit ők szeretnének, így megkérdőjelezhető alkalmasságuk a feladatra. Felelősségük annál nagyobb, hogy nekik kéne elsősorban a fentebb említett értékeket védelmezni.

Akik bármit is védenek, azok csak a V4-es országok. Ők kijelentették, hogy nem támogatják a kvótákat. Nyugatról jött is a fegyelmezés, hogy vigyázzatok, mert esetleg az uniós pénzek lecsökkenhetnek. Mellékesen a kettőnek egymáshoz köze sincs. Merkel kancellárasszony az EU háta mögött tárgyal a törökkel, az EU alapszerződését semmibe veszi és láss csodát, Németországot nem „fegyelmezik” meg. Szerintem, ha az unió alapszerződéséből indulunk ki, akkor minimum annak kellett volna történni, hogy fegyelmezést kap Németország, pl. feltételes szavazás megvonás a Bizottságban. Erre mi történik? Tusk és Juncker szemet hunynak minden felett és folytatják a tárgyalásokat az EU nevében egy olyan állammal, ahol az emberi jogok naponta sérülnek. Kíváncsi lennék, hogy ez a kivételezés mennyire egyeztethető össze a szerződés azon részével, hogy „A tagállamok segítik az Uniót feladatainak teljesítésében, és tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti az Unió célkitűzéseinek megvalósítását.”

Ezekben a nehéz időkben csak egy megoldás lehet. Határozott keménykezű döntések meghozatala és a törvények feltétel nélküli betartása. Azt pedig, aki nem ezt teszi, le kell váltani, el kell távolítani a politikai döntéshozók társaságából. Megbízatásuk csak addig tart, míg azt meg nem vonják tőlük. Az európai polgárt nem átverni kell, nincs szüksége arra sem, hogy kimagyarázzák még a lehetetlent is. A tiszta politika és a hiteles politikusok a társadalom perifériájára szorultak. A jövő nemzedékének sorsáért mi is felelősek vagyunk. Támogatni kell azokat, akik az európai polgáriság eszméjét vallják, a ráció vezérli tetteiket és menteni akarják az értékeket, melyek biztosítását az Európai Unióról szóló szerződés is tartalmazza.

Köpöncei Péter,  az MKP Lévai Járási Elnöksége tagja