A Magyar Közösség Pártja egyértelműen és határozottan kiáll a nagyszarvai önkormányzat mellett.  A községben szlovák iskolát követelő szülők BKZ Kezdeményezés elnevezésű társulása március 7-i sajtótájékoztatóján újra megerősítést nyert, hogy az ügy már rég elveszítette oktatásügyi jellegét, egyértelműen belpolitikai színezete van. Tény, hogy a helyi szlovák gyermekek számára (is) alapvető, elemi jog az elérhető anyanyelvű oktatás.  Ám a nagyszarvai önkormányzat megtalálta a módot, amely kevés utaztatással, rövid távolságot megtéve kínál jó megoldást a gyermekek és szüleik számára anélkül, hogy a színmagyar községben szlovák iskolát indítana. A helyben szlovák oktatást követelő szülők azonban ezt nem tudják elfogadni, így szinte állóháborút indítottak az önkormányzat ellen. Ha valaki feltenné (fel is teszi) a kérdést, mi vajon mit tennénk, ha magyar nyelvű oktatást szeretnénk elérni egy nem magyarlakta vidéken, a válasz az, hogy a kérdés nem releváns. Ugyanis józan, elérhető megoldásokat elutasítani csak azért is alapon nem utal diplomáciai érzékre, megegyezési készségre. Ráadásul mind a sajtótájékoztatón, mind B. Kollár, a SME RODINA elnöke parlamenti interpellációjában eltérő számok, pontatlan információk jelentek meg a várható diáklétszámot, érdeklődést illetően. Innentől számos kérdés vetődik fel: kinek, milyen érdeke fűződik ahhoz, hogy a csallóközi magyar tömbben ily módon szítson az ott élők között kibékíthetetlen ellentétet? Miért csakis, kizárólag Nagyszarva fogadható el a BKZ Kezdeményezés számára olyan helyszínként, ahol szlovák iskola működhetne, miközben a közelben van olyan település, ahol a betelepült szlovák lakosság aránya már eléri az 50%-ot, vagy van olyan közeli település, amely szlovák iskolával rendelkezve befogadná a nagyszarvai vagy közelben lévő települések szlovák gyermekeit, s amellyel Nagyszarva önkormányzata közös iskolai körzetet hoz létre?  Miért történik meg az, hogy egy közeli településen, ahol a lakosság nemzetiségi aránya 50-50 százalékban oszlik meg, nincs szlovák iskola és óvoda sem, a szlovák nemzetiségű polgármester nem óhajt szlovák iskolát nyitni – miközben támadják a nagyszarvai vezetést, amely csupán saját önkormányzatiságát védi...

Ennek az ügynek tanulsága, ha van ilyen, abban rejlik, hogy a felvidéki magyar közösség számára az önkormányzatiság ereje az az alapvető eszköz, amellyel megvédheti saját értékeit, nemzeti identitását és intézményeit. Ehhez kell a továbbiakban is ragaszkodni mind Nagyszarván, mind minden más helyszínen, településen és közösségben, ahol intézményeink veszélyhelyzetbe kerülnek. A másik tanulság pedig: nagyon fontos, hogy csakis akkor védhető bárminemű álláspontunk, ha saját intézményeinket élettel, iskoláinkat gyermekekkel töltjük meg. Így válhatunk csak erőssé és hitelessé.

Kiss Beáta,
az MKP oktatási és kulturális alelnöke