December ötödikén tartotta soros plenáris ülését a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. A tanácskozásra - a magyar Országgyűlés épületében került sor - az MKP küldöttségének részvételével is.

Kövér László házelnök bevezető felszólalása után köszöntötte a résztvevőket és beszámol a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese is, majd a Nemzeti összetartozás bizottságának beszámolójára került a bizottság munkájáról. Beszámoltak a KMKF munkacsoportjainak társelnökei is, valamint kiértékelik a 2014. évi választásokat illetve a 2015-ös kilátásokat. Ezt követően a KMKF magyarországi tagszervezeteinek hozzászólásai következtek, felszólaltak az európai parlamenti képviselői is. Az MKP-ból Berényi József elnök, Szigeti László OT-elnök, Farkas Iván, Németh Gabriella alelnökök, Bárdos Gyula elnökségi tág, Furik Csaba, Kassa megye önkormányzatának képviselője, valamint Csáky Pál európai parlamenti képviselő is résztvevői a KMKF ülésének.

---

A KMKF 2014. december 5-i plenáris ülésének

állásfoglalása

- A KMKF üdvözli, hogy a 2014. május 6-án megalakult magyar parlament – Magyarország történelmében – az első képviselőház, amelyik az általános, titkos és egyenlő választójog alapján, a határon túli magyarság részvételével került megválasztásra, és az egész nemzetet képviseli.

- A KMKF eredményesnek tartja a külhoni magyar állampolgárok részvételét a magyarországi választásokon, ami még teljesebbé teszi a magyarság közjogi egységét.

- A KMKF sikeresnek tartja a magyar pártok szereplését a Kárpát-medence országaiban lezajlott parlamenti, európai és helyhatósági választásokon. Külön értéke van annak, hogy az európai parlamenti választások eredményeként nem uniós országok magyar közösségei, így a vajdasági és a kárpátaljai nemzetrészek is képviselőt küldhettek Brüsszelbe.

- A KMKF üdvözli, hogy a honosítási és visszahonosítási folyamat révén immár 680 ezer honfitársunkkal, közülük 630 ezer esküt tett magyar állampolgárral bővült a magyar politikai nemzet.

- A KMKF üdvözli, hogy – alapos előkészítő munka után – idén áprilisban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése nagy többséggel fogadta el a magyarországi küldöttség tagjának jelentését a nemzeti kisebbségek helyzetéről és jogairól. Előremutató, hogy az elfogadott 1985 (2014) számú határozat a kisebbségvédelemben a kollektív megközelítést erősíti, és megoldásként mutatja be a területi önkormányzási (autonómia-) megállapodásokat, így az ET kisebbségvédelmi, emberi jogi eszköztára egy igazán előremutató dokumentummal bővült. A KMKF meggyőződése, hogy csak olyan ország mondhatja el magáról, hogy európai módon kezeli a kisebbségek kérdését, amely megfelel ennek a világos európai elvárásnak.

- A KMKF javasolja, hogy az Országgyűlés nyilvánítsa törvény által a Magyar Szórvány Napjává november 15-ét, Bethlen Gábor fejedelem születésének napját. Legyen ez a nap, mikor az összefogás jegyében, a magyar nemzet jobban odafigyel a szórványmagyarságra, rendezvények, híradások, előadások, konferenciák, közösségépítő programok révén. Erdélyben 2011. óta, Kárpát-medence-szerte pedig 2013. évi kezdettel ünnepeljük a Magyar Szórvány napját november 15-én.

- A KMKF a határok fölötti nemzetegyesítés elvének megfelelően mindenütt támogatja a magyar közösségek nyelv- és hagyományápoló, önépítő törekvéseit, és szorgalmazza az e törekvésekhez szükséges megfelelő jogszabályi környezet kialakítását minden érintett országban.

- A KMKF üdvözli a Nemzetstratégiai Kutatóintézet által végzett külhoni magyar ifjúságkutatást és szorgalmazza a jelentésben megfogalmazott javaslatcsomag, valamint a Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának mielőbbi megvalósítását.

- A KMKF kifejezi, hogy a gazdaság fontos nemzetmegtartó erő, ezért üdvözli a magyarországi és határon túli gazdasági élet szereplőinek eddiginél szélesebb és hatékonyabb együttműködésére lehetőséget adó terveket, intézkedéseket.

- A KMKF támogatja a tudományos együttműködés bővítését a Kárpát-medencében.

- A KMKF üdvözli a magyar nemzeti kormány azon szándékát, hogy a nemzetegyesítés a határok átjárhatóságának javításával, benne a határátkelők számának jelentős növelésével kívánja megvalósítani. A KMKF ugyanakkor fontosnak tartja a már meglévő határátkelők korszerűsítését, különösen a magyar-ukrán határ tekintetében.

- A KMKF támogatja a romániai magyar közösség azon törekvéseit, hogy nemzeti és közösségi szimbólumait, anyanyelvét szabadon használhassa, ugyanakkor tiltakozik a román hatóságok hozzáállása és ismétlődő jogkorlátozó, megfélemlítést célzó intézkedései ellen.

- A KMKF elfogadhatatlannak tartja, hogy a bukaresti szenátusban elfogadottnak nyilvánították azt a törvénytervezetet, amely bűncselekménynek minősítené, és magas pénzbírsággal büntetné a más államok zászlóinak "szabálytalan" kitűzését Romániában. Reményünket fejezzük ki, hogy a képviselőház nem szavazza meg a törvénytervezetet.

- A KMKF határozottan tiltakozik minden olyan törekvés ellen, amely a jogerősen visszaszolgáltatott egyházi és közösségi ingatlanok visszaállamosítására irányul. A KMKF határozottan ellenez a romániai igazságszolgáltatás intézményein keresztül történő minden politikai indíttatású, a magyar közösség érdekeit sértő jogfosztást, szolidáris az ártatlanul meghurcolt magyar emberek ügyével és a romániai magyar érdekvédelmi szervezet képviselőivel, és felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét ezekre az igazságtalanságokra. Támogatja továbbá az elkobzott egyházi és közösségi vagyonok visszaszolgáltatását.

-  Elítéljük a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását, amivel Románia megsértette a saját alkotmányát, a demokratikus joggyakorlatot, az Emberi Jogok Európai Egyezményét és a restitúciót szabályozó kormányhatározatában vállalt kötelezettségeit, és amivel egyszersmind fenyegeti minden romániai egyház jogi helyzetét is, melyet e döntéssel csalónak bélyegez meg.

- Minden jogi és erkölcsi támogatást megadunk a Romániai Református Egyház Erdélyi Egyházkerületének és az érintetteknek, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához történt fellebbezése sikeres legyen, és jogos (történelmi) tulajdonát visszaszerezze.

- Minden súlyunkat latba vetjük, hogy az Európai Unió illetékes szervei, az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus, az ET és a többi nemzetközi, emberi jogi kérdéssel foglalkozó szervezet is erőteljes nyomást gyakoroljanak Romániára, hogy visszatérjen a jogállamiság demokratikus útjára állam és egyház kapcsolatában, és visszaszolgáltassa az összes egyháznak az elkobzott javait: földeket, ingatlanokat, anyakönyveket és levéltári iratokat.

- A KMKF felkéri a magyar kormányt, hogy ebben a törekvésében támogassa.

- A KMKF aggodalommal veszi tudomásul, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar tagozatának megalakítása kapcsán kialakult vita továbbra sem rendeződött. Elítéli az egyetem román vezetésének intoleráns, a megoldást ellenző, elodázó megnyilvánulásait. Javasolja egyben, hogy az erdélyi magyar tudományos világ képviselői kérjék az MTA elnökét, vizsgálja meg a közvetítés lehetőségét.

- A KMKF szolidaritásáról és támogatásáról biztosítja az erdélyi magyar nemzeti közösséget minden olyan kérdésben, amely a nemzeti identitást, a közösségi és nyelvi jogokat, a kulturális és vallási értékeket illeti. A KMKF üdvözli és támogatja az erdélyi magyarság felerősödött autonómiatörekvéseit, bátorítja a közösségen belüli egyeztetést, egyben kéri a román fél konstruktív hozzáállását a minden közösség számára előnyös megoldások közös keresésében, összhangban az előremutató európai gyakorlattal.

- Ennek érdekében a KMKF támogatásáról biztosítja az erdélyi magyarság autonómia-törekvéseit, és szorgalmazza a kidolgozott autonómia-statútumok konstruktív közvitáját a legszélesebb politikai konszenzus kialakítása érdekében.

- A KMKF támogatja az erdélyi magyarság politikai szervezeteinek alkotmány-módosító kezdeményezéseit, és üdvözli a román többségi társadalommal való párbeszéd megnyitására irányuló törekvéseket.

- A KMKF üdvözli a székelyföldi önkormányzatok, a székely közösség, valamint a magyar politikai erők Székelyföld területi autonómiája iránti igényét.

- A KMKF csalódottságának ad hangot, hogy a szlovák alkotmánybíróság többszöri halogatás után 2014 őszén ismételten nem hozott érdemi döntést a szlovák állampolgársági törvény kifogásolt rendelkezései ügyében. Reményét fejezi ki egyúttal, hogy a szlovák törvényhozás a közeljövőben olyan értelemben módosítja a vonatkozó jogszabályt, amely megszünteti a Szlovákiában élő nemzeti közösségek identitásának megélését gátló adminisztratív korlátozást, és lehetővé teszi számukra a nemzetiségük szerinti állampolgárság felvételét is.

-  A KMKF aggódva figyeli a Szlovákiában élő magyar közösséget hátrányosan érintő intézkedéseket, és felhívja a figyelmet arra, hogy többek között a Kisebbségi Bizottság működési rendjének átalakítását – a magyarság számarányának megfelelő képviselet biztosításának megszűnését –, a szlovák közoktatási reform magyar kisiskolákat hátrányosan érintő rendelkezéseit, az anyanyelv-használati jogok terén észlelhető feszültségeket és a szlovák állampolgársági törvény jogkorlátozó rendelkezéseit kifejezetten barátságtalan, a magyarság ellen irányuló intézkedésnek látja. E területeken szükségesnek tartja a mihamarabbi előrelépést, és egy olyan légkör kialakítását, amelyben a magyar közösség tagjaival nem úgy bánnak, mintha másodrendű állampolgárai lennének Szlovákiának.

- A KMKF üdvözli, hogy a magyar-szlovák együttműködés az infrastruktúra és a gazdaság területén szorosabbá vált, és reményét fejezi ki, hogy a kedvező körülmények lehetőséget teremtenek a problémás ügyek megvitatására, valamint a mindenki számára megnyugtató megoldások mihamarabbi megtalálására.

- A KMKF külön üdvözli, hogy a Magyar Közösség Pártja országosan a harmadik legerősebb pártként zárta az önkormányzati választásokat. Az MKP által támogatott polgármesterek összesen 209 településen bizonyultak sikeresnek, ami arról tanúskodik, hogy a magyar közösség továbbra is ragaszkodik magyar identitásának megőrzéséhez, fontosnak tartja az erős közösségi érdekképviseletet, és támogatja az erre törekvő etnikai pártot. Reményét fejezi ki, hogy a 2016-os parlamenti választásokon az MKP sikerrel fog szerepelni, és a magyar közösség ismét parlamenti képviselethez jut.

- A KMKF üdvözli az MKP „A szlovákiai magyar közösség megmaradásának és gyarapodásának, valamint Dél-Szlovákia gazdasági felzárkóztatásának intézményi feltételei” című új területi és személyi elvű önkormányzati modell tervezetét, amely megvalósulása esetén biztosítaná a magyarság megmaradását és gyarapodását, valamint Dél-Szlovákia felzárkóztatását.

- A KMKF üdvözli és támogatja a Magyar Közösség Pártja és a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság által összeállított Baross Gábor Tervet, Felvidék gazdasági regionális fejlesztési tervében megfogalmazott célkitűzéseket.

- A KMKF üdvözli, hogy Szerbia 2014. január 21-én megkezdhette a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. A KMKF támogatásáról biztosítja Szerbia EU-integrációs törekvéseit. Egyúttal reményét fejezi ki, hogy a Szerbia által legkésőbb a 2015. év végéig elkészítendő, a 23. csatlakozási tárgyalási fejezethez kapcsolódó kisebbségi jogi akcióterv maradéktalanul megfelel majd a vajdasági magyar közösség elvárásainak.

- A KMKF üdvözli, hogy a magyar - szerb megbékélési folyamat újabb eredményeként Szerbia Kormánya 2014. október 30-ai döntésével megszüntette a Csúrog, Zsablya és Mozsor teljes magyar lakosságát háborús bűnössé nyilvánító közigazgatási határozatok hatályát, amivel az ország jogrendjéből maradéktalanul kikerült a kollektív bűnösség elve. Egyúttal kifejezi abbéli reményét, hogy a megszületett kormánydöntés a folyó rehabilitációs eljárások felgyorsulását eredményezi. A KMKF példaértékűnek tartja, hogy az idei évben az 1944/45-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett szabadkai megemlékezésen Szerbia miniszterelnöke is részt vett. A KMKF az európai értékekkel konformnak, s ezért más államok számára is példaértékűnek tekinti a kollektív bűnösség elfogadhatatlan elvének felszámolását.

- A KMKF elismerését fejezi ki, hogy a 2014. március 16-i szerbiai parlamenti választások eredményeképpen, a Vajdasági Magyar Szövetség immáron hat képviselővel rendelkezik Szerbia Képviselőházában és államtitkári szinten szerepet vállalt Szerbia Kormányában. A KMKF nagyra értékeli a Magyar Nemzeti Tanács munkáját és üdvözli a Tanács újraválasztását. A KMKF aggodalmának ad okot, hogy Szerbia Alkotmánybírósága 2014. január 16-ai döntésével részben vagy egészben megsemmisítette a nemzeti tanácsokról szóló törvény egyes szakaszait. Reményét fejezi ki, hogy a törvény módosításával a megsemmisített hatáskörök legnagyobb része a közeljövőben visszaállításra kerül.

- A KMKF üdvözli azokat a határmenti és határokon átívelő projekteket, amelyek erősíteni fogják Magyarország és Szerbia gazdasági kapcsolatait és hozzájárulnak a vajdasági magyarok által lakott területek infrastrukturális fejlesztéséhez. A közös magyar - szerb projektek megvalósulása szempontjából a KMKF kiemelkedően fontosnak tartja a Vajdasági Magyar Szövetség kormányzati szerepvállalását.

- A KMKF elkötelezett a szuverén, független, európai és demokratikus Ukrajna mellett, amely garantálja a területén élő népcsoportok, köztük a kárpátaljai magyarság biztonságát, kollektív jogainak gyakorlását és anyaországi kapcsolatainak fejlesztését; ezért támogatja Ukrajna európai orientációjának erősödését és sikerét.

- A KMKF aggodalmát fejezi ki az ukrajnai helyzet kapcsán, elítéli a konfliktusok megoldásában az erőszak alkalmazását, a véres konfrontáció helyett a tárgyalásos rendezést támogatja. A KMKF reményét fejezi ki, hogy Ukrajnában rövid időn belül a háborút felváltja a béke, az ország stabil demokratikus jogállammá alakul, amelyben a nemzeti kisebbségek jogai az európai normáknak megfelelően szavatolva vannak. Folytatódik az ország Európai Unióba való integrációja, visszatérve arra az európai útra, amelyen a kárpátaljai magyar lakosság nagy többsége is haladni kíván.

- A KMKF meggyőződése, hogy a hagyományos nemzeti közösségek jogainak maradéktalan biztosítása a legjobb megoldás az egész társadalom stabilitására; elvárja, hogy ezt az összefüggést, amelyet az Európa Tanács ajánlásai is leszögeznek, Európa középső és keleti részén is minden tényező elismerje, különös tekintettel a közigazgatási reformok tervezésekor, vagy a kisebbségbarát nyelvtörvény alkalmazásakor.

- A KMKF kijelenti, hogy továbbra is támogatja a magyar többségű választókerület visszaállítását, a Tisza-menti magyar többségű járás kialakítását és az önálló magyar tankerület létrehozását Kárpátalján.

- A KMKF elfogadhatatlan lépésnek tartja, hogy az új ukrán hatalom – saját törvényi előírásait, a jogállam és a demokrácia követelményeit is figyelmen kívül hagyva – nem hozott létre egy, a tömbmagyar vidéket magába foglaló választási körzetet. Ezáltal (elődeikhez hasonlóan) megfosztották a kárpátaljai magyar közösséget attól a lehetőségtől, hogy önálló parlamenti képviselettel rendelkezhessenek. A KMKF megállapítja, hogy a kárpátaljai magyarság még ebben a helyzetben is felelősségteljesen viszonyult az ukrajnai választásokhoz, támogatva a kibontakozást és érdemben ismét hozzájárulva az ország stabilizálásához.

- A KMKF aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ukrajnai polgárháború és a mögötte vagy fölötte feszülő geopolitikai szembenállás, létében fenyegeti a kárpátaljai magyarokat. Egy általános mozgósítás tömeges menekülési hullámot idézne elő. Reményének ad hangot, hogy a háborús cselekmények eszkalációja és a tömeges mozgósítás elmarad. Amennyiben a félelmek beigazolódnak és az ukrajnai helyzetet nem sikerül konszolidálni, Magyarország lesz az egyetlen komoly politikai tényező, amely a kárpátaljai magyarságnak érdemi esélyt adhat a megmaradásra.

- A KMKF rokonszenvvel figyeli a formálisan kisebbségbarát jogrend körülményei között is jelentős asszimilációs veszteséget elszenvedő horvátországi magyarság megmaradási törekvéseit.

- A KMKF szorgalmazza az érintett őshonos közösségeknek, különösen a muravidéki magyarságnak is mindenben megfelelő általános nemzetiségi kerettörvény elfogadását, amelynek példaértékét a gyakorlati alkalmazás és a tényleges kisebbségvédelmi hatás minősíti majd, elsősorban az igényeket is felkeltő, működő hivatali kétnyelvűség tekintetében.

Budapest, 2014. december 5.