Talán meglepő, de az utóbbi hat hét legnagyobb témája az Európai Parlamentben az volt, miért jön oda a pápa, egyáltalán van-e ott keresnivalója, s mit fog mondani.

Már szeptemberben, pár héttel az új parlament megalakulása után napvilágra került, hogy a liberálisok meghívták egy fellépésre az Eurovíziós Dalfesztivál idei győztesét, Conchitát. Ez inkább megütközést, mint tiltakozást váltott ki. Nyilvánosan senki nem tiltakozott ellene, de csendben többen azt mondták, hogy aznap délután elkerülik a parlament környékét is. A hozzáállás tehát a képviselők többsége részéről csendben elutasító volt.

Pár nappal később felröppent a hír, hogy az EP elnöke meghívta a parlamentbe a pápát. Abban a pillanatban ugyanazok, akik addig hangosan támogatták a transzvesztita fellépő jogait, mondván, hogy az EP mindenkié, most eszeveszett tiltakozásba kezdtek, mondván, mit keres a pápa a parlamentben. Tették ezt annak ellenére, hogy ott már fellépett a dalai láma, számos egyéb spirituális és egyházi vezető és az állami vezetők közül is sokan (ne feledjük, hogy a pápa Vatikán állam feje). Sokan kilátásba helyezték, hogy kifütyülik vagy megdobálják őt. A strasbourgi dómban a látogatás előtti napon egy félmeztelen kislány futkározott a kamerák és a fényképezőgépek kereszttüzében, meztelen testén a felirat: nem kell a pápa!

A pápa látogatása végül is botrányok nélkül zajlott le, s a beavatottaknak külön élményt jelentett látni, hogy felszólalása végén azok is tapsoltak, akik pár nappal azelőtt még tiltakoztak a látogatása ellen. Ferenc pápa ugyanis nagy diplomáciai érzékkel igyekezett megszólítani minden célcsoportot. Beszéde kiegyensúlyozott, visszafogott volt, s ez meghozta gyümölcsét. (Megjelent az MKP Hírvivőben is)

Csáky Pál, az MKP EP-képviselője