Az MKP két európai parlamenti képviselője foglalkozott a kettős állampolgárság kérdésével február 4-én, az Európai Parlament plenáris ülésén. Bauer Edit írásbeli választ igénylő kérdéseket nyújtott be a Bizottságnak, Mészáros Alajos egyperces, napirend előtt felszólalásban hívta fel a figyelmet a második állampolgárságot szerző szlovák állampolgárok jogilag aggályos, rendezetlen helyzetére.

„A szlovák alkotmány 5. cikkelyének 2. bekezdése kimondja, hogy senki sem fosztható meg állampolgárságától akarata ellenére. Az állampolgárságról szóló törvény 2010-es módosítása értelmében viszont a szlovák hatóságok zaklatásnak teszik ki azokat az állampolgárokat, akik a szlovák mellett más uniós tagország állampolgárságát is felveszik, mint például a szlovákiai magyar kisebbség a magyart – mondta el Mészáros Alajos. – Ez alkotmánysértő, ahogy ezt leszögezi az a petíció is, amelyet szeptemberben adott be Lomnici Zoltán és Gubik László az EP petíciós bizottságához. Sajnálatos, hogy a szlovák alkotmánybíróság - elsősorban politikai okokból - mindmáig habozik állásfoglalásával.

Kérdezem, hogyan beszélhetünk a szabadságok kiterjesztéséről 2013-ban - az uniós polgárok évében -, ha tétlenül nézzük Brüsszelből az ilyen jogfosztásokat?
Az EU számára - az állampolgárság kérdésében - a német megoldást tartom követendő példának, ahol a kettős állampolgárság általánosságban ugyan nem elfogadott, viszont egy másik uniós tagállam állampolgárságának felvétele megengedett. Véleményem szerint ez lenne a helyes út a többi tagállam számára is.”

Bauer Edit írásbeli választ igénylő kérdése pedig, mely a „Lakossági nyilvántartásból való törlés és állandó lakhelytől való adminisztratív megfosztás” címet viseli, az alábbiakat tartalmazza:
„A Szlovákiában elfogadott 250/2010-es törvény értelmében azok a polgárok, akik felveszik egy másik ország állampolgárságát, elveszítik, akaratukon kívül, a szlovák állampolgárságukat. A törvény 9. §-ának 19. bekezdése értelmében egy másik állam állampolgárságának megszerzéséről a polgárnak bejelentési kötelezettsége van. A körzeti hivatalnak erről tájékoztatást kell küldenie több intézménynek, a Szociális Biztosítót, az egészségbiztosítókat, a lakossági nyilvántartást is beleértve.

A napi gyakorlat azt mutatja, hogy e tájékoztatás alapján a kettős állampolgárokat a hatóság törli a lakossági nyilvántartásból, gyakorlatilag megfosztják őket állandó lakhelyüktől abban az esetben is, ha továbbra is ugyanazon a helyen, akár a saját ingatlanjukban laknak. Mivel más állandó lakhellyel nem rendelkeznek, kétségessé válik szociális és egészségügyi ellátásuk.
1. A Bizottság szerint nem ütközik a 250/2010-es, állampolgárságról szóló törvény alkalmazása az uniós jogrenddel, mely szerint az állandó lakhely meghatározó a szociális ellátások tekintetében?
2. A Bizottság egy korábbi válaszában az arányosságra utalt. Nem teszi ki a kormány az államukhoz és állampolgárságukhoz ragaszkodó polgárait aránytalan zaklatásnak, amikor egyetlen identitásukat igazoló okirat be nem szolgáltatása miatt ismételten szankcionálja őket?”

(Portálunkat az EP-képviselők irodái tájékoztatták az eseményekről)