Látszik, érződik a pozsonyi kormány igyekezete, amellyel meg szeretné előzni a járvány erőteljes begyűrűzését, ezzel párhuzamosan a gazdaság összeomlását. Mindenképpen dicséretet érdemel, ám a gazdasági intézkedések foghíjasak, a felelősök szemezgetnek a megcélzott társadalmi csoportok között, ki kapjon mentőövet és ki nem.
Az első mentőcsomagban mentőövet kaptak a kis- és közepes vállalkozók (KKV-k), az iparosok. Elhalaszthatják adóbefizetéseiket és elodázhatják járulékbefizetéseiket. Amennyiben a központi intézkedések folytán átmenetileg le kellett húzniuk a rolót, jelentős segítséget kapnak. Amennyiben folytathatják tevékenységüket, ám forgalmuk jelentősen lecsökkent, bár szerényebb mértékben, őket is kisegíti az állam. Minden esetben akkor, ha a létrehozott munkahelyeket továbbra is fenntartják. Bölcs, helyénvaló intézkedések ezek. Ám kérdéses, a nagy vállalatok és az önkormányzatok irányában miért nem hoztak hasonló lépéseket. Igaz, a KKV-k vállalkozók foglalkoztatják a népesség 70 százalékát, ezért volt helyénvaló e területen beavatkozni. Ám a nagy vállalatok képezik a gazdaság gerincét, a hazai össztermék jelentős részét. A KKV-k jelentős részének adnak teret, munkát, akik termékeikkel, szolgáltatásaikkal látják el a „nagyokat”. Ergó, ha a nagyok bezárnak, a KKV-k is elveszíthetik lábuk alól a talajt.
Az önkormányzatok bevételi forrásainak döntő részét a személyi jövedelemadó (SzJA) visszajuttatott hányada képezi. A polgármestereknek, megyeelnököknek a Költségvetési Felelősség Tanácsa 2 hete elküldte azt a kitekintést, mire számíthatnak a közeljövőben a visszajuttatott adóhányad alakulását illetően. Semmi jóra. Erőteljes csökkenésre számítsanak, szólt a tájékoztatás. Amíg a járvány, az elszigeteltség tartani fog, addig erőteljes zuhanás tanúi leszünk. Természetesen, hiszen a munkáltatók, a vállalatok egy része bezárta kapuit, a munkahelyek egy része megszűnt, máshol jelentősen lecsökkentették a béreket. Az állami injekció csak részben orvosolja a helyzetet. Ennek következtében az SzJA kivetése, befizetése is erőteljes zuhanásba kezdett.
Hogy a helyi önkormányzatok víz felett maradjanak, a gazdálkodási szféra mellett itt is elkelne valamilyen célirányos támogatás. Két hete, látva a jelzett folyamatot, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) regionális struktúráiban kezdeményeztem, hogy a mentőcsomagok kapcsán figyeljenek oda az önkormányzatokra. Továbbá a védőeszközök, a speciális intézkedések kapcsán is, hiszen az önkormányzati hivatalok dolgozói is az első vonalban vannak, élőben tartanak kapcsolatot a lakossággal. Az ilyen irányú törődést, gondoskodást nagy mértékben hiányolják, hiányoljuk mindenütt, az ország egész területén.
A kormány megállapodott a bankok érdekegyeztető tanácsával, hogy a lakosság és a KKV-k számára a bankok legfeljebb 9 hónapig késleltethetik a hitelek havi törlesztését, amennyiben azt az ügyfél kérvényezi. Miközben az ügyfelet nem teszik a tartozók feketelistájára. Természetesen a 9 hónap alatt be nem fizetett részletek nem lesznek eltörölve, csupán befizetésük késleltetve. Azonban jogos kérdés, hogy miért nem nyújtottak mentőövet a nem banki intézmények ügyfeleinek, hiszen ők is adófizető polgárok és miért nem adtak mentőövet a lízingtársaságok ügyfeleinek? És újra felmerül a kérdés, a fenti intézkedések miért nem vonatkoznak a nagy vállalatokra és az önkormányzatokra? Miért szemezgetett a kormány, miért szelektál? Elvárjuk, hogy figyelme, gondoskodása kiegyensúlyozottan érintse a társadalmi és szakmai csoportok mindegyikét.
A járulékbefizetések késleltetésénél pedig arra kell vigyáznia, hogy ne boruljon fel az egyensúly. Az egészségügy és a nyugdíjalapok átmenetileg ne szenvedjenek el jelentős bevételkiesést, mert annak kárát láthatná a nyugdíjrendszer és az egészségügy, amely a rá nehezedő nyomástól a járvány idején amúgy is bonyolult, összetett helyzetben van.
Farkas Iván, az MKP Ügyvivői Testületének tagja