A Csemadok 70., a Gyöngyösbokréta 25. évfordulót ünnepelt a hét végén. A szombat délután az emlékezésről, a kultúra, a néptánc, népzene és nóta szeretetéről szólt. 

Az ünneplőket Kantár Éva, a Csemadok Érsekújvári Területi Választmányának elnöke köszöntötte, kiemelve, hogy a kéméndi alapszervezet több évtizeden keresztül szervezte a Járási Dal- és Táncünnepélyt a Garam-szigeten, amely egyediségével idevonzotta a népi kultúrát kedvelő embereket, de a szervezet máig nagyon aktív a hagyományok éltetésében és kultúrakciók szervezésében. 

Kéménden 1949. december 11-én alakult meg a helyi alapszervezet, elnöke Dr. Bertók Imre lett.  A kezdeti nehézségek ellenére a lelkesedés nem hagyott alább és színielőadások, táncmulatságok, aratóünnepélyek, szüreti felvonulások váltották egymást. 

1966-tól szervezte az alapszervezet a Járási Dal- és Táncünnepélyt. 1991-ben újraszerveződött az alapszervezet, élén Benefi László elnökkel. Őt 2004-ben Barti Éva váltotta az elnöki poszton, aki rendszeresen szervezi az anyák-napi és a karácsonyi műsorokat, a Magyarnóta-est pedig már 15. alkalommal került megrendezésre. Vezetésével a Csemadok részt vesz minden polgári és egyházi ünnepségen. Az elnökasszony emellett a Gyöngyösbokréta éneklőcsoportjának is a vezetője. 

A két bokréta 

A Gyöngyösbokréta alapítására 1994-ben került sor, akkori vezetője Hégliné Bertók Marianna volt. A Tavaszi szél vizet áraszt országos vetélkedőn a „kéméndi lakodalmas” aranysávos minősítést ért el, és ezen felbuzdulva kezdtek el táncolni is. Bár később a csoport kettévált, együttműködésük töretlen, az éneklő- és a tánccsoport egymást segítve, támogatva végzi a kultúra terjesztésének szép feladatát. 

Jarábek Zoltán, a Kéméndi Bokréta tánccsoport vezetője. Az alapítók közül már csak ő maradt a csapatban. 

Tímár Sándor írta le, nemzetünk megmaradásának három pillére a néptánc, a népének és a népzene. A mai Európában ez kapaszkodót is jelent, hiszen ezer és ezer éve a történelem viharait túlélve segít megőrizni identitásunkat. S ha megőrizzük a magunkét, nem kell majd olyan kultúrában élnünk, ami nem a sajátunk – fejtette ki az elkötelezett táncos. 

Bolya Szabolcs az MKP megyei képviselője is részt vett az ünnepségen. Rámutatott, rendkívül fontos az a munka, amit a csemadokosok elvégeznek a déli régiókban, hiszen a kultúra és a nyelv az, ami megtart minket. Itt Kéménden Istennek hála még működik a teljes szervezettségű magyar iskola, de nem egy szomszédos településen megszűnt, ezért azokon a helyeken még inkább pótolhatatlan a Csemadok tevékenysége. Az ifjúság a csemadokosok közösségénben tartja meg nemzeti kötődését vagy talál vissza a gyökereihez – emelte ki a képviselő. 

A kémendi Csemadok ajándékkal és oklevéllel fejezte ki tiszteletét az alapító és tevékeny tagok iránt. Az elnökasszony kiemelte, Csepregi Gizella tanító néni hosszú szerepvállalását a szervezetben, megköszönte Kelecsényi Pál volt elnöknek, hogy a kemény időkben is állta a sarat. Kemény Pál elkötelezettségét példaként hozta fel, aki napsütésben, fagyban minden kedden megjelenik hangszerével a próbán, és éltes kora ellenére kíséri a Gyöngyösbokréta énekeseit harmonikájával. 

Barti Éva köszönetet mondott még a község képviselőinek és Grman József polgármesternek a mindenkori támogatásokért, majd közösen a jelenlévőkkel elénekelték a „Szeressük egymást gyerekek” című slágert. 

Az ünnepségen felléptek: a párkányi Kisbojtár, Porubszky Andrea versmondó, a köbölkúti asszonykórus, Karvai Katalin nótaénekes, a dunamocsi hagyományőrzők. Janícsek Boglárka gitáron játszott, a Gyöngyösbokréta asszonyai humoros műsorukkal nevettették meg a közönséget, majd operettslágereket és saját műsort adtak elő. Legvégül a két bokréta fergeteges zárószámát kísérte vastaps. A műsort Tóth Kitti vezette. 

A rendezvényt támogatta a Bethlen Gábor Alap és Kéménd község.
Szerző: Bokor Klára / ma7.sk
https://ma7.sk/kultura/kettos-unnep-kemenden