Az MKP kitüntetettjei

A Magyar Közösség Pártja fennállásának 20. évfordulója alkalmából 2018. Szeptember 29-én tartott ünnepi kongresszusán kitüntetésben részesítette néhány arra érdemes tagját, tisztségviselőjét, politikusát, akik sokévi odaadó munkájukkal, elkötelezettségükkel és fáradhatatlan tenni akarásukkal élen járnak a példamutatásban. A kitüntetetteket a járási szervezetek jelölték. Az MKP Országos Elnökségének öt jelöltje: Duray Miklós, Kvarda József, Balázs Betti, Hutter Marika és Molnár Zsuzsa.

Pozsonyi járás

Duray Miklós - Életútja 1945. július 18-án indult Losoncon, ma a Szövetség a Közös Célokért társulás elnöke. Nevét már a kommunista rendszerben megismertük. Ide tartozik a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának megalapítása, a Charta ’77 polgárjogi nyilatkozat aláírása, a Kutyaszorító című könyve okozta vihar, ahogy az ezekért – ítélet nélkül – börtönben töltött 470 nap is.

A rendszerváltozás után következett annak az Együttélés politikai mozgalomnak a megalapítása, melynek vezetőjeként volt részese az 1998-as pártegyesülésnek. Az MKP alapító pártelnökei közül egyedül maradt hű az összetartozás eszméjéhez, a magyar egységhez, közösségünkhöz– és korábbi önmagához. Emiatt gyakran vált különböző támadások célpontjává, olykor közellenségi szerepre próbálták kárhoztatni. Közéleti pályafutását több mint 20 magas rangú kitüntetés kíséri, köztük A Magyar Köztársaság Érdemrend Nagykeresztje is.

A HAZÁTÓL A NEMZETIG című könyvének bemutatóján, 2004-ben Orbán Viktor így fogalmazott: „Mindannyian hálásak lehetünk azért, hogy a Felvidéken, a mai nehéz körülmények között Duray Miklós és a hozzá hasonló magyar vezetők képesek nap mint nap példát adni az egység tudományából.” Duray Miklós, köszönjük!

Zsidek Veronika tősgyökeres pozsonyi, végzettsége szerint gépészmérnök.  Közéleti munkásságát a közösség érdekében kifejtett szolgálatnak értelmezi. Számos tisztséget töltött és tölt be az MKP-n belül, kulturális tevékenysége is hosszabb listát eredményez: főleg a Csemadokban jeleskedik.
Mind a négy gyermeke is aktív Csemadok-tag.
Nagy szerepe volt a Pozsonyi Magyar Nyugdíjas Klub létrehozásában „Élni kell a lehetőséggel, részt kell venni a közösségi életben, hogy senki se érezze magát egyedül és elhagyatottan. A közösség véd és segít” – vallja Zsidek Veronika.

Szenci járás

Duray Rezső, az MKP elődpártjának a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak alapító tagja és 1990-től az MKP Országos Tanácsának tagja, Szenci járási elnök és az MKP Szenci Helyi Szervezetének elnöke. Neki köszönhető, hogy a Szenci járás minden településén, ahol élnek magyarok, a pártnak vannak sikeresen működő alapszervezetei. Szencen probléma, hogy a betelepült szlovákok által megduplázódott a lakosság száma, és így jelentősen csökkent a magyarok százalékaránya. Részben ezek megoldása végett indul most is a választásokon, és mindent megtesz azért, hogy a járás MKP-s polgármester- és képviselőjelöltjei sikeresek legyenek a megmérettetésben.

Fejes Boldizsár, Vők polgármestere, a rendszerváltás óta először az MKDM, majd az MKP színeiben indult az önkormányzati választásokon. Hű maradt politikai nézeteihez és a mai napig a Magyar Közösség Pártja jelöltjeként vezeti települését. Vők a Szenci járás legmagyarabb falujának is nevezhető, és azon kevés Pozsonyhoz közeli településekhez tartozik, amelyek lakossága nem duzzadt fel, ami az önkormányzat és a polgármester kiállásának köszönhető. A községben polgármesteri tisztsége idején új templom épült és megújult a magyar óvoda is.

Dunaszerdahelyi járás

Bárdos Gábor - Tanult szakmája szerint: tanár. Ám élete nagy részében a kultúra területén dolgozott.  Hosszú éveken át a Csemadokban kultúraszervezőként tevékenykedett.  Négy éven át vezette a Somorjai Városi Hivatalt, később pedig a város polgármesterének választották.  Nyolcadik éve dolgozik odaadó munkával városvezetőként.  2013-tól 2017-ig a Nagyszombat Megyei Önkormányzat képviselője volt. A Magyar Közösség Pártjának elkötelezett tagja, közéleti tevékenysége mindig a felvidéki magyarság felvirágoztatására irányult.

Czajlik Jenő – Az MKP Dunatőkési Helyi Szervezetének elnöke. A tűzoltóságon belüli hivatástudatáért tábornoki rangra emelték. Munkájának köszönhetően a magyarlakta települések önkéntes tűzoltó testületei rendre testvértelepülési kapcsolatokat létesítettek az anyaországi szervezetekkel, ami a magyarságtudat erősítését szolgálta. A magyarság megmaradásért, a magyar kultúra és hagyományok ápolásáért vívott küzdelme mégis a nevéhez fűződő Czajlik-ranch megteremtésével váltott ki elismerést. A lovas sport szeretete, másokkal való megszerettetése az egyik legnagyobb érdeme. A lovaskultúra, a lovasszínház jelenti számára az összetartozást, az egységes magyar nemzet iránti tiszteletet és megbecsülést.

Kvarda József végzettségét tekintve kulturológus és jogász. Gazdag munkásságról számolhat be a közélet, az államigazgatás és az önkormányzat terén. Volt országgyűlési képviselő, a Kulturális Minisztérium államtitkára, a Kormányhivatal tanácsosa, a Nagyszombati Kerületi önkormányzat alelnöke és megyei képviselő. Ezen kívül a Csemadok országos elnöke, az 1994-es komáromi Nagygyűlés főszervezője – hogy csak néhány adatot említsünk életútjából. Tevékenysége mindig a felvidéki magyarság megtartására és előrehaladására irányult.

Rostás László
A Magyar Közösség Pártja egyik elődpártjának, az Együttélés Politikai Mozgalomnak alapító tagja.  A zűrzavaros időkben is hű maradt pártjához. A Szülőföldön Magyarul Társaság elnökeként a magyarság megmaradásért küzd. A Rákóczi Szövetséggel karöltve az anyanyelven történő oktatásért, művelődésért, a magyar iskolák megmaradásáért harcol. A mai napig tevékenyen részt vesz a Nagymegyer és Vidéke Polgári Társulás munkájában.

Galántai járás

Farkas Imre - A Kassai Magyar Ipari Szakközépiskolában, majd a Pozsonyi Műszaki Egyetemen szerzett elektromérnöki diplomát. Politikai pályafutását az Együttélés mozgalomban kezdte, az MKP megalakulásától egészen napjainkig meghatározó személyisége a pártnak. 2002-ben az MKP helyi támogatásával Jóka község polgármestere lett, és mind a mai napig ezt a tisztséget tölti be.
Mindig azon fáradozott, hogy a közösség javát szolgálja, s hogy szülőfalujának gazdasági, szellemi és kulturális életét fellendítse.

Herczog Adolf Munkája mellett szívesen foglalkozott különböző technikusi tevékenységgel, így volt hangosítója a nagymácsédi Kocka zenekarnak, melynek köszönhetően megismerte feleségét, Zitát, akivel közösen 4 fiuk született.
Mindemellett a társadalmi életből is aktívan kivette a részét. Tagja a Csemadok diószegi alapszervezetének. Az Együttélés helyi szervezetének alapító tagja volt, majd elnöke lett. 1998-tól az MKP helyi szervezetének elnöke, valamint az MKP járási elnökségének tagja volt.

Vágsellyei járás

Borsányi Gyula Pered község polgármestere
1994-től önkormányzati képviselőként, a pénzügyi bizottság elnökeként segítette a peredi önkormányzat munkáját. 1998-tól szülőfaluja polgármestere. Ebben a tisztségben az ötödik választási időszakot tölti.
2001-től az MKP járási elnökségének tagjaként, majd a Nyitrai Kerületi Tanács tagjaként fejtette ki politikai tevékenységét. 2005-től 2016-ig a Nyitra Megyei Önkormányzat képviselője volt.
Egy interjúban így nyilatkozott: "Bízom falum jövőjében, bízom a peredi ember életerejében, hűségében, magyarságában és hitében."

Komáromi járás

Becse Norbert - A naszvadi helyi közösség oszlopos tagja. Több évtizede szervezi faluja kulturális életét, a kulturális rendezvényeken szereplőként és műsorvezetőként is részt vállal. Kilenc éven át volt az érsekújvári gimnázium tanára, az ezt követő 15 év óta a Naszvadi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatója. 2000-től tagja az MKP-nak, 2011-től a helyi szervezet elnöke, 2017-től a járási elnökséget vezeti. Második ciklusában Nyitra Megye Önkormányzatának képviselője.

Bölcs József Az első szabad helyhatósági választásokon Komáromfüss polgármesterének választották. Egyike volt annak a 9 polgármesternek, akik a Csallóközi Városok és Községek Társulása nevében a Komáromi Nagygyűlést szervezték.
2001-ben újra beválasztották a Nyitrai Önkormányzati Kerület Képviselő-testületébe.
A 2009-es megyei választásokon ismét megyei képviselő lett, majd az Országos Tanács Tagja. 2013-ban korára való tekintettel már nem vállalta a jelölést, de a Járási Elnökségben változatlanul kiáll meggyőződése és a felvidéki magyarság érdekei mellett.

Hutter Mária 1962-ben született Komáromban.
A rendszerváltás után a Magyar Keresztény Demokrata Mozgalom járási titkáraként dolgozott odaadóan. A Magyar Koalíció Pártja megalakulása után nyilvánvaló volt, hogy nála jobb járási titkárt keresve sem találnánk. Csupa olyan tulajdonság jellemezte, amellyel kevés ember büszkélkedhet. Nagyszerű szervező, kompromisszumokra képes és nagy munkabírású ember volt.
Mindig és mindenben számíthatott férjére, Hutter Róbertre. Az MKP in memoriam fejezi ki elismerését Hutter Marikának.

Szabó Olga  Jogász, az első szabad választáson az Együttélés Politikai Mozgalom színeiben lett Path község polgármestere.  1994-ben a Választott Képviselők és Polgármesterek Komáromi Nagygyűlésének szervezője és szónoka. 1998-tól az MKP parlamenti, 2001-től Nyitra megyei képviselője. 2002-től a Szövetség a Közös Célokért mellett működő Jogsegélyszolgálat vezetőjeként felvállalta a felvidéki magyarság jogi ügyeit. 2009-től – 2017-ig újra Nyitra megyei képviselő, 2010-től ismét szülőfaluja polgármestere. 20 éves polgármesteri pályafutása alatt nagyon sokat tett Path községért és a felvidéki magyarságért.

Érsekújvári járás

Forró László az Érsekújvári Elektrotechnikai Szakközépiskola tanára.

Az 1989-es rendszerváltás után vezéregyénisége az MKP elődpártjának, majd a Magyar Közösség Pártjának is. Éveken át az MKP Érsekújvári Helyi Szervezetének elnöke, valamint járási elnökség tag. Két választási időszakban a Nyitra Megyei Önkormányzat képviselőjeként tevékenykedett. A kezdetektől egészen a mai napig helyi önkormányzati képviselő Érsekújvárott.
Tanárként nemzedékek vitték tovább a tőle kapott tudást, értékeket, és állták meg helyüket az életben és a munkában.

Hugyivár Imre Orvosi diplomáját 1981-ben szerezte a pozsonyi Comenius Egyetemen. 1984 óta Köbölkút körzeti orvosa.
Megalakulása óta tagja az MKP-nak. Több mint egy évtizede a Köbölkúti Helyi Szervezet elnöke. Évek óta tagja a járási elnökségnek, s évekig tagja volt a párt Országos Tanácsának. 2007 és 2012 között az MKP egészség- és szociális ügyi országos alelnöke volt, e tisztséget kiváló szakmai tudással és tapasztalattal látta el. 2001-től négy választási ciklusban a Nyitra Megyei Önkormányzat képviselőjeként küzdött a régió magyarságának érdekérvényesítéséért.

Nyitrai járás

Gál Erzsébet

A ’89-es fordulat után Nyitrageszte polgármestere lett. Ezt követően még négy választási cikluson keresztül vezette a falut. Előbb az FMK, majd a felvidéki magyar pártok egyesülése után a Magyar Koalíció Pártjának polgármestereként. 1998-tól a nyitrai járási elnökség tagja, 2010-től pedig az MKP helyi szervezetének elnöke is.
Alapító tagja a Zoboralji Községek Regionális Társulásának. Tagja a Csemadok területi választmányának, elnöke községe alapszervezetének, vezetője a „Téliződ” Női Éneklőcsoportnak. A Zoboralji Örökség Őrzői Hímző- és Viseletkészítő Műhely oszlopos tagja.

Lévai járás

Kotora Marián 1990-től, az első önkormányzati választások óta, kezdetben az Együttélés, majd az MKP jelöltjeként Nagysalló polgármestere.
Nagysallóban, ahol három népcsoport, öt vallási felekezet éli mindennapjait, megtanulta, hogy az emberek szolgálata komoly odafigyelést, a problémák iránti érzékenységet követel hovatartozásra való tekintet nélkül. Rengeteget tesz a nagysallói magyarságért: az alacsony tanulói létszám ellenére még mindig van teljes szervezettségű magyar iskolája a falunak, támogatásával számtalan kulturális és hagyományőrző rendezvényt sikerült megvalósítani.

Zachar Pál 1991-től hét évig alpolgármesterként tevékenykedett szülővárosában, Ipolyságon az Együttélés Politikai Mozgalom képviseletében, majd az MKP színeiben hét évig a Lévai Járási Hivatal elöljárói posztját töltötte be. 2001-től a Nyitra Megyei Önkormányzat MKP-s képviselője. Több választási időszakban az MKP Országos Tanácsának, járási szinten pedig az MKP Lévai Járási Elnökségének a tagja, majd 2007-től 2011-ig annak elnöke. Járási elnökként sikerült újraszerveznie és megerősítenie az MKP működését a Lévai járásban.

Nagykürtösi járás

Bodzsár Gyula - az MKP nagykürtösi járási titkára.
A kezdetektől aktívan bekapcsolódott a Csemadok munkájába. Alapító tagja és névadója a csaknem 30 éves múltra visszatekintő és országos hírű Palóc Társaságnak.
Nagykürtösön alapító tagja az Együttélés Politikai Mozgalom helyi szervezetének, a Magyar Koalícó Pártja megalakulását követően az MKP járási elnökségének. A régió számos, a magyarság összetartozását segítő társadalmi és kulturális rendezvényének fáradhatatlan szervezője, sok esetben műsorvezetője. Főszerkesztője a KÜRTÖS című közéleti havilapnak, amelyben kezdettől fogva kiemelt helyet kapnak az MKP rendezvényeiről, fórumairól és tanácskozásairól szóló hírek, tudósítások.

Losonci járás

Erdős Vince - Az MKP Füleki Helyi Szervezetének elnöke. Alapítója és sokáig országos elnökségi tagja volt a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének. A Csemadok és a füleki civil szervezetek munkájának jelentős támogatója. Pragmatikus gondolkodásának és gerincességének köszönhetően kiválóan érvényesítette magyar közösségünk érdekeit, amelyeket mindig önös érdekei fölé tudott rendelni, helytállva a legnehezebb időszakokban is. Mindig tisztességesen és becsületesen járt el mind közéleti, mind szakmai ügyekben. Szakmai hozzáállása, emberiessége, a magyarságért végzett munkája és életvitele példaként szolgálhat közösségünkben.   

Rimaszombati járás

Gál Piroska –Igazi közösségi ember. Minden magyar rendezvényen jelen van, ha kell, szórólapot hord, máskor szendvicset készít. A legutóbbi parlamenti választás alkalmával a legaktívabb aktivista volt Rimaszombatban, fiatalokat megelőzve szép kora ellenére több tucat bérházat járt végig, hogy biztassa a választópolgárokat. Az MKP-n kívül hasonlóan aktív a Csemadokban és a Rimaszombati Vass Albert Nyugdíjas Klubban, amelynek jelenleg az elnöki posztját is ellátja.

Juhász István a felvidéki magyar kultúra önzetlen mecénása. A 80-as években Honismereti Ház néven megteremtette egy dél-gömöri magyar múzeum alapjait, gazdagította az intézmény gyűjteményét.
Hanván kezdeményezője a szoborparknak. A Hanvay-kúria megmentője, emlékhelyek ápolója.
Jeles előadók meghívásával elősegítette a gömöri magyarság felemelkedését.
Kiemelt feladatának tartotta Hanva egykori lelkésze, a 200 éve született Tompa Mihály emlékhelyének felállítását és ápolását. Küldetésének célját így fogalmazta meg: „Csak akkor éreztem magam igazán jól, ha a körülöttem lévő embereket is boldogulni láttam.” 

Molnár Zsuzsa 1954-ben született Csákányházán. 2002-ben állt a Szövetség a Közös Célokért társulás szolgálatába, előbb a losonci területi irodában, majd 2004 októberétől a rimaszombati területi irodában intézte a Magyar Igazolványokat 2012-ig. Közben 2009-től a Magyar Közösség Pártja rimaszombati járási titkárává nevezték ki.
A járási, de sokszor a helyi rendezvények is elképzelhetetlenek voltak nélküle, s az utóbbi években ott volt minden fesztiválon, hogy segítse a Gömöri Ifjúsági Csoportot is. Lelke volt az MKP Rimaszombati Járási Elnökségének.
Halálhírét elszoruló szívvel, hinni nem akarva kellett tudomásul vennünk. Temetésén nemcsak egy párt búcsúzott, hanem az egész felvidéki közösség.

Nagyrőcei járás

Lax László - nyugdíjas magánvállalkozó Tornaljáról.
Megalakulása, tehát 1998 óta tagja a Magyar Koalíció Pártjának, illetve a Magyar Közösség Pártjának, azóta folyamatosan dolgozik a nagyrőcei járási elnökségben. 2011 és 2014 között járási elnök és az Országos Tanács tagja.
1998-2014 között az MKP színeiben négy választási időszakban képviselő a tornaljai városi képviselő-testületben. Két választási ciklusban Tornalja alpolgármestere volt.
Lax László az MKP megalakulása óta következetes és elvhű tagja a pártnak.

Rozsnyói járás

Balázs Erzsébet  2017-ben, életének 55. évében távozott az élők sorából. Több mint tíz éven át volt az MKP Rozsnyói Járási Szervezetének odaadó, lelkes titkára.

Minden munkáját felelősséggel végezte. Könyvtárosként is munkálkodott szeretett falujában, Tornagörgőn. Sok-sok közösségi rendezvény szervezőjeként ismerték a környéken. Mindemellett a Csemadok Tornagörgői Alapszervezetének tagja és elnöke is volt. Közösségünkért tevékenykedő, tenni akaró és tettre kész emberként tartottuk számon.

Máté Géza nyugdíjas tanár. A főiskola után Szirkről érkezett Pelsőcre a magyar tanítási nyelvű alapiskolába tanítani, ahol 1997-től igazgatói posztot töltött be.
Szívügye volt az ifjúság és a sport. Vezetése alatt országos sikereket értek el a sakkszakkör diákjai. Ő volt a kezdeményezője, hogy az iskola felvegye a Dénes György nevet.
Alapító tagja az Együttélés Politikai Mozgalomnak. Több ciklusban volt önkormányzati képviselő a Magyar Közösség Pártja és elődpártjai színeiben.
Sokéves aktív CSEMADOK-tag.

Kassa-vidék

Máthéné Domonkos Jolán 1945-ben született Zsarnón. Óvónői munkája mellett, majd nyugdíjas korában is kivette részét a közösség szolgálatából. Bár fiatalon megözvegyült, és egyedül kellett felnevelnie lányait, szakított időt arra is, hogy ő legyen az összetartó ereje a helyi közösségnek, aktív elnöke az MKP helyi szervezetének, valamint a Zsarnói Csemadoknak, és gondnoka kisfaluja református egyházának. Mint a Zsarnói Éneklőcsoport tagja, ma is tevékenyen hozzájárul szülőfaluja, és ezzel a térség hírnevének fényesebbé tételéhez.

Kassai járás

Major György A kassai Műszaki Egyetem Bányászati Karán szerzett diplomát.
2000-től az MKP tagja és 2002-től a kassai óvárosi helyi szervezet elnöke. Három ciklusban önkormányzati képviselői tisztséget töltött be, emellett kezdetektől aktívan részt vesz a kassai magyar szervezetek támogatásában. Saját kezdeményezésként 2011-ben otthont adott Esterházy János szobrának a Csáky-Dessewffy palota udvarán. Köszönet munkájáért és támogatásáért.

Nagymihályi járás

Csatlós István a nagymihályi járásbeli Bés község lakosa.
„Addig nem szeretnék meghalni, amíg az MKP nem jut vissza a parlamentbe!” Ez Csatlós István, a 76 éves Ung-vidéki kitüntetett üzenete. A keresztyén hitért és a magyar ügyért való kiállás végigkíséri egész életét. 1990-ben az MKDM bési alapszervezetének alapítója volt, elfogadva az elnöki posztot, ahogyan a későbbiekben az MKP helyi szervezetének vezetését is. A bési jelenleg a régió egyik legtöbb tagot számláló és legaktívabb helyi szervezete. Az MKP Nagymihályi Járási Elnöksége egyik legidősebb, de máig tevékeny, lelkes tagja.

Tőketerebesi járás

Kajla János - Véke község polgármestere. Sokat tett azért, hogy falujában is megalakuljon az Együttélés politikai mozgalom. Így lett helyi elnök, majd járási elnökségi tag.  Ott volt Dunaszerdahelyen a három magyar párt egyesülésének kongresszusán, ahol létrehozták az MKP-t. Majd otthon is megszervezték az MKP helyi szervezetét, melynek az elnöke volt és járási elnökségi tag a mai napig.
A helyi és bodrogközi kulturális rendezvények önzetlen anyagi és eszmei támogatója. Vallja: Az élet igaz értelmét a közösségért végzett munka, a jövő nemzedékek számára is maradandó alkotások koronázzák.

Kopasz József Nagytárkány község kiemelkedő, élen járó polgára.
A Független Magyar Kezdeményezés rendes és támogató tagja, később az Együttélés alapító tagja, majd alelnöke a Bodrogközben.
1998-tól az MKP helyi szervezetének alapító tagja és alelnöke. A magyar nyelvű iskolák megmaradásáért küzd és igyekszik megnyerni a szülők bizalmát.
1998-tól Nagytárkány község polgármestere, a Csemadok járási elnöke. Később  Kassa Megye Önkormányzati képviselője.
Aktív politikai pályafutása idején mindig a felvidéki magyarság érdekeit képviselte.