Április 11-én véget ért az Európai Unió által szorgalmazott kötelező kvóták ellen és a helyi népszavazások kötelező érvényűvé tétele érdekében a Magyar Közösség Pártja által októberben indított aláírásgyűjtési akció, amely során mintegy 80 ezren támogatták az MKP kezdeményezését. Az aláírt íveket a petíciós bizottság három tagja még aznap leadta a belügyminisztériumban, amelynek 30 nap állt a rendelkezésére, hogy találkozón fogadja a petíciós bizottság tagjait. Mivel a május 10-én megvalósult tanácskozás nem bizonyult konstruktívnak, a petíciós bizottság további lépéseket fontolgat.

„Kezdeményezésünk célja, amely során 8.611 íven 79.798 aláírás gyűlt össze, az volt, hogy visszaadjuk a népszavazás intézményének a súlyát, és jogszabály-módosítást kezdeményezzünk a helyi népszavazások érdekében, mégpedig a települések közbiztonságát (pl.: a menekültügyi kérdéseket is), valamint a környezetvédelmi viszonyait és a névváltoztatását érintő ügyekben“ – mondta el korábban portálunknak Őry Péter, a petíciós bizottság elnöke arról az aláírásgyűjtésről, amely 1990 óta a legsikeresebbnek bizonyult a felvidéki magyarság történetében. A petíció sikere annak tudható be, hogy az MKP az emberek által nagyon fontosnak tartott témával állt a választók elé, ezért azt a magyarokon kívül szlovák polgárok is aláírták.

Az utóbbi időszakban két esetben is megtörtént, hogy a kormány figyelmen kívül hagyta a települések lakóinak népszavazáson kifejezett akaratát. Pered esetében a magyar helységnévre vonatkozó referendum eredményét ignorálta a kormány, tavaly nyáron pedig a bősiek akaratát nem vette tudomásul, akik elutasították, hogy ismét menekülttábor legyen községükben. A másik kérdés a kötelező kvóták ügye volt. Ebben a kérdésben az MKP úgy vélte, nem lehet a menekültek befogadására meghatározott kvótákat kötelezővé tenni, a migránsok befogadása csakis önkéntes alapon történhet.

Az aláírásgyűjtés célja - vagyis hogy úgy módosuljanak a vonatkozó törvények, hogy a kormány számára a helyi népszavazások eredménye kötelező érvényű legyen, egyelőre nem teljesülhet. Bár a kormány már 10 ezer aláírást köteles figyelembe venni, s az MKP pedig ennek a megszabott határnak a nyolcszorosát gyűjtötte össze, de a május tizedikei belügyminisztériumi találkozó mégsem bizonyult eredményesnek. Mivel korábban volt már arra pozitív példa, hogy a belügyi tárca elfogadta az MKP érveit, szakértői szintű tárgyalások után ugyanis módosította a választási törvényt a kétnyelvűség lehetőségének passzusaival, ezért a petíciós bizottság képviseletében Őry Péter - a petíciós bizottság elnöke, Berényi József - az MKP volt elnöke, Horony Ákos jogász és Knirs Imre, Komárom alpolgármestere építő jellegű összejövetelre számított. Sajnos, az elvárásaik nem teljesültek.

„Azt reméltük, hogy konstruktív megbeszélést tudunk folytatni a belügyi tárca 6, a környezetvédelmi minisztérium 3 és a bevándorlási hivatal 2 jelenlevő tagjával, illetve a közel 80 ezer aláírás leadása után közösen találjuk majd meg a helyes megoldást. Sajnálatos, hogy nem ez történt a Ján Janoško által szervezett, közel másfél órás találkozón, ahová az államigazgatással és önkormányzatokkal foglalkozó főosztály nevében hívtak meg bennünket“ – szögezte le a találkozót követően portálunknak Őry Péter.

Hozzáfűzte: már pár percnyi együttlét után érezhetővé vált, hogy a találkozón leginkább majd inkább csak vitatkoznak, mint megoldást keresnek a felvázolt problémákra.

„A házigazdák megfutották a kötelező kört, azaz a petíciós ívek leadása utáni 29. napon ugyan meghívtak bennünket, de a vita során úgy tűnt, mintha visszacseppentünk volna a szocializmus éveibe. A jelenlevők ugyanis figyelembe sem akarták venni a véleményünket és az érveinket. Amikor például felvázoltuk a konkrét törvényi megoldási javaslatainkat, akkor azzal vágtak vissza, hogy szerintük ezek nem rendszerszintű beavatkozások. Majd miután elmagyaráztuk, hogy azok miért is rendszerszintűek, az egyik belügyminisztériumi tisztviselő azt válaszolta, hogy „Szlovákiában gondot jelent törvényt módosítani“. Megdöbbentünk e mondat hallatán, mert úgy gondoljuk, hogy a parlamentáris demokráciában mindenképpen helyet kell adni a törvénymódosításoknak. Ha ez nem történhet meg, az már valóban komoly problémát jelent az adott országban“ – vázolta a találkozón történteket a petíciós bizottság elnöke, hozzátéve: a másik fél immár lezártnak tekinti kezdeményezésüket.

"Ez a hozzáállás döbbenetes, gyakorlatilag lesöpörték az asztalról nyolcvanezer ember véleményét" - jegyezte meg Őry Péter. Hozzátette: a kormányzati képviselők a petíciónak a migránsok újraelosztását célzó uniós kvóták elutasításáról szóló részéhez sem fogalmaztak meg érdemi véleményt.

„Sajnos, folyamatosan szembesülnünk kell azzal, hogy az önkormányzatiság, illetve az önkormányzatok jogkörei Szlovákiában hátrányba szorulnak, s az illetékesek a központosított állam létrehozására, fenntartására törekszenek. Ez a mai összejövetelen is egyértelművé vált“ – hangsúlyozta Őry Péter.

Bár az Alkotmány 67. cikkelye szerint a helyi népszavazás a területi önkormányzatiság egyik eszköze, Őry rámutatott: a gyakorlatban csorbul az állampolgárok azon joga, hogy figyelembe vegyék a helyi népszavazáson kinyilvánított véleményüket. A petíciós bizottság emiatt sem nyugodhat bele a mai találkozón elszenvedett kudarcba.

„Nem nyugodhatunk bele abba, hogy ezt a megkezdett folyamatot nem lehetett konstruktív módon lezárni – a kormányzati szerveken keresztül nem folyhatott építő jellegű párbeszéd. Hihetetlen az, hogy Szlovákiában gondot jelent törvényeket módosítani. Ezért mindenképpen keressük majd annak a lehetőségét, hogy parlamenti képviselőkön keresztül törvénymódosítási javaslato(ka)t tudjunk benyújtani a parlamentbe. Továbbra sem tartható fölöslegesenek a mintegy 80 ezer aláírás összegyűjtése, részünkről ugyanis ma nem zárult le ez a történet...“ – mondta el végül Őry Péter.

Forrás: hirek.sk