A küldöttek  90 százaléka szavazott úgy, hogy Ön legyen a Magyar Közösség Pártjának az elnöke. Hogyan tekint erre a számadatra?
- Szerintem elég nagy mandátumot jelent ahhoz, hogy elképzeléseimet, céljaimat – természetesen az elnökség többi tagjával, az országos tanácsunkkal és regionális szerveinkkel összehangolva – megvalósítsam. Alig több mint két év alatt négyszer nyilvánítottak ki felém bizalmat, a három kongresszusi megválasztásom mellett volt egy országos tanácsi bizalmi szavazás is.

Elégedett a közgyűlés eredményével?
- Sikeres közgyűlést tudhatunk magunk mögött. Demokratikus, korrekt, személyeskedésektől mentes verseny folyt a tisztségekért. Nincsenek nagy győztesek, sem vesztesek. Azt a tartalmi célt, hogy megőrizzük gyűjtőpárti jellegünket, ezzel a tisztújítással sikerülhet megvalósítanunk. Nehéz évek elé nézünk, látok esély arra, hogy jó eredményt érjünk el az előttünk álló választásokon. Örömmel vettem, hogy az alelnöki tisztségekért komoly küzdelem folyt, hiszen ez azt is jelenti, hogy súlya van az MKP-nak. Emlékszem, 2010-ben szinte „lasszóval kellett fognunk” az embereket az elnökségbe, most viszont ennek az ellenkezőjét tapasztaltuk. Természetesen nem sikerülhetett mindenkinek úgy a választás, ahogyan azt szerette volna, de az elnökségen túl a regionális és helyi szinteken is bőven van lehetőség a cselekvésre mindenki számára, aki a Magyar Közösség Pártján belül kíván dolgozni. A mai nap igazán arra a kérdésre adott választ, hogy a kongresszusról úgy távozunk-e el, hogy egy önmagába forduló, veszekedős, belső konfliktussal teli vezetőkből áll a párt, vagy pedig konszenzussal meg tudunk egyezni egy racionális megoldáson?! Ez utóbbi történt, és ennek köszönhetően nem egymással foglalkozunk, hanem az előttünk álló célokra összpontosítunk annak érdekében, hogy Dél-Szlovákia érdekeit hatékonyan tudjuk képviselni, és a magyarság megmaradását elősegítsük.

Kibővített, 18 tagú elnökség állt fel a kongresszuson. Milyen lesz az elnökség működése?
- Az elnökség taglétszáma bővült, de nagyobb létszámú is volt már, ez nem lehet akadálya annak, hogy ütőképes, összetartó testületként működjünk. Az új elnökségben ötvöződik a fiatalság és a tapasztalat.

Sok vita és találgatás folyt a sajtóban a Csemadok-elnökké vált Bárdos Gyulával és Csáky Pál volt pártelnökkel kapcsolatba. Mindketten az elnökség tagjai maradtak…
- Csáky Pállal kapcsolatban a sajtó már hónapok óta arról kérdez, hogy szerintem hol van az ő helye. Én akkor is, és most is úgy gondolom, hogy az elnökségben, meglátásaira szükségünk van. A kongresszuson olyan döntést hoztunk, mely leginkább integrál, súrlódásmentessé teszi a működést, és bízom abban, hogy ez hatékony összefogást eredményez. Örülök annak is, hogy Bárdos Gyula, bár már nem az országos tanács elnökeként, de továbbra is az elnökségben marad, számunkra bizonyos szempontból veszteség az ő új közéleti tisztsége, de más tevékenységi körön belül nyereség.
Mik tartoznak majd az új elnökség legfontosabb feladatai közé? A megyei választásokon az  MKP-nak milyen formában kellene indulnia?
Folyamatosan figyeljük és észrevételezzük a politikai történéseket, köztük a kormány tevékenységét, az alkotmány adta eszközöket felhasználva lépünk, ha szükséges. A megyei választásokkal kapcsolatban is hangsúlyozom, demokratikus párt vagyunk, azaz, nem az elnökség dönt arról a kérdésről, hogy hol milyen formában induljunk a választásokon. Kongresszusi beszédemben is elmondtam, hogy alulról építkező, a demokrácia szabályait betartó pártként a járási és kerületi elnökségeknek kell elsősorban meghatározni választási indulásunk és felkészülésünk körülményeit. Alapszabályunk értelmében erről minden járás és kerület önállóan dönt. Az egyéni véleményem szerint ott, ahol azt erőnk engedi, és a magyarság érdekei nem sérülnek, igen, önállóan kell indulni, sőt, a Nyitrai és a Nagyszombati kerületben – de akár máshol is – át kell gondolni az önálló magyar, MKP-s megyei elnökjelölt indítását. Az erdélyi és a vajdasági példák is azt mutatják, az önálló magyar jelöltekre való szavazás esélyének a megadása fontos lélektani hatást vált ki közösségeinkben. Azokban a régiókban, ahol a magyarság aránya alacsony, ahol legutóbb már az utóbbi, esetleg mindkét választáson sikertelenek voltunk, ott nyitottnak kell lenni az együttműködés irányában. A 2010-es helyhatósági választások azt mutatták, helyi vezetőségeink döntő többségében helyesen határoztak az indulás körülményeiről, hiszen 200 polgármestert és 2000 helyi képviselőt választottak meg sorainkból.

O.N. - Szabad Újság