Wittner Mária Dunaszerdahelyen - A kommunizmus áldozataira emlékeztek
2011. feb. 28Rendkívül megható és szép emlékműsort szervezett a Pázmaneum Polgári Társulás a vörös diktatúra üldözötteinek megemlékezésére, amelyre meghívták Wittner Máriát, 1956 hősét, aki ma a Fidesz Magyar Polgári Párt országgyűlési képviselője.
A Városi Művelődési Központ mozitermébe folyamatosan érkeztek a meghívottak, idősebbek és fiatalok egyaránt, a DAC szurkolótábora, a város képviselőtestületének tagjai, pedagógusok és a város közéletének jeles személyiségei. A Pázmanem Társulás nevében délután három órakor megnyitott emlékműsort Hájos Zoltán, Dunaszerdahely város főpolgármestere méltatta. Köszöntő szavában kiemelte, hogy soha többé nem szabad teret engedni a kommunista ideológiának és örökre nemet kell mondani az olyan szélsőséges eszmékre, amelyek emberek ezreit küldhetik halálba. Ezt követően az emlékműsor résztvevői megtekinthették a „Hóhér, vigyázz!” c. potréfilmet, melyet Siklósi Beatrix és Matuz Gábor örökített meg az egykori ’56-os forradalmárról, Wittner Máriáról. A film egy kordokumentum, a siralomházban annak idején hónapokat eltöltött halálraítélt életéről ésérzéseiről. A hősnő megdöbbentő érzékiséggel emlékszik vissza meghurcolt cellatársaira, közös szenvedéseikre, legjobb barátnőjével való búcsúzásra - annak kivégzése előtt. A film elkalauzolja a nézőt a Képviselői Irodaház alagsorába, ahol az üldözötteket 1957-ben fogvatartották, s közülük sokakat kivégeztek. Wittner Mária szerint az épület falai közt és a lenti labirintusokban ma is kísért a megkínzott és legyilkolt forradalmárok szelleme. Az érzelmeket felkavaró alkotás egyediségét mutatja Waszlavik László tangóharmonikán tolmácsolt zenéje, amint végig kíséri a hősnő hányattatott sorsát.
Nehezen lehetett megszólalni a film megtekintése után, s ezt Wittner Mária, a film főszereplője még inkább úgy érezte. Ünnepi köszöntőjét azzal indította, nem szívesen nézi újra a róla készült filmet, mert minduntalan előtörnek benne a szörnyű emlékek. Az egykori halálraítélt soha nem bocsát meg a kommunista hatalom kiszolgálóinak. Határozottan és keményen bírálta a kommunista eszmék hirdetőit és ma is hirdeti: A bűnösöknek bűnhődniük kell!. Ennyivel tartozik azoknak az embereknek, akiket 1956-ban meggyaláztak, meggyilkoltak, arccal lefelé a lábuknál fogva összedrótozva közös sírba dobáltak. Ahogy fogalmazott a kommunisták szocializmusrogyadozó pillérjeit az ’56-os csontokkal támasztották alá és ezt mutatták a világ felé. Ezt sosem lehet megbocsátani. Erre emlékezni kell, s meg kell tanítani fiataljainknak is, mi történt 1956-ban. Wittner Mária befejezésül egy gyönyörű verset szavalt Csillagúton címmel a jelenlévőknek. Mint mondta, ez egy olyan vers, amelynek sorai pontosan tükrözik azt, ami az ő lekében van.
A megemlékezés gyertyagyújtással és koszorúzással zárult a Városháza melletti 1956-os emlékműnél. A megemlékezés felért több tíz történelem órával. Az egész műsor több történelem órával is felért. Tanulságos lett volna a középiskolások és az alapiskolások számára is. Kár, hogy őket nem kísérik el szüleik és pedagógusaik az ilyen rendezvényekre. (bi)
