Jövőnk  Európában

az MKP európai parlamenti választási programja
2009
 

Bevezető

A szlovákiai magyarság számára az uniós csatlakozás történelmi jelentőségű tett volt. Az európai népekkel való összetartozást jelentette, a visszatérést abba a közösségbe, amelyből a történelem alakulása során kirekesztettek bennünket, ugyanakkor a határok légiesítését is, a kulturális  nemzet újraegyesítésének, a természetes régiók fejlődésének új lehetőségeit.
A Magyar Koalíció Pártja Szlovákia leginkább Európa-orientált pártjai közé tartozik. Saját sikerének is tartja, hogy Szlovákia 2004. május 1-jén, együtt Magyarországgal, Csehországgal, Lengyelországgal és a többi hat új tagállammal az EU részévé vált. Köszönet illeti a szlovákiai magyar választókat, akik az elmúlt 20 évben mindig a demokratizálódás és az euroatlanti orientáció elősegítésére szavaztak.
Szlovákia választópolgárai 2004. június 13-án először járulhattak az urnákhoz és választhattak 14 képviselőt az Európai Parlamentbe, az Európai Unió egyetlen, a polgárok által választott intézményébe. A választások eredményeképpen az MKP két képviselőt küldhetett az Európai Parlamentbe, akik az öt év folyamán az Európai Parlament legerősebb frakciójának, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) - Európai Demokraták (EPP-ED) frakciójának tagjaként nemcsak a szlovákiai magyar közösség és a dél-szlovákiai régió, hanem a szakpolitikai döntésekben Szlovákia minden lakosának az érdekeit képviselték.
2009-től a jelenlegi 785 képviselői helyről 736-ra csökken az Európai Parlament képviselőinek száma. Ez érinti Szlovákiát is, hiszen ezen túl már csak 13 képviselője lesz Brüsszelben. A szlovákiai magyar közösség képviselete az Európai Parlamentben az egyetlen közvetlen képviselete az európai fórumokon. Megtartani azt a lehetőséget, hogy európai fórumokon keressünk európai megoldásokat a közösségünk helyzetét illetően kihívás és történelmi feladat.
Az európai integráció a földrész történetének egyik legsikeresebb fejezete. Nemcsak békét, szabadságot és stabilitást hozott, hanem példátlan prosperitást is.  A múltban elsősorban a békevágy hozta közelebb egymáshoz a népeket, ma a kihívások, melyekkel szembesülve Európa csak úgy tud megfelelni, ha a nemzetek összefognak.
Az európai parlamenti választásokra bonyolult időben kerül sor. A pénzpiac és a gazdaságra átterjedő általános válság, a gazdasági hanyatlás, a klímaváltozás elleni küzdelem, az öregedő társadalmak gondjainak megoldása egyre szorosabb együttműködést igényel.

 Célunk
-    a munkahelyteremtés, a gazdasági fejlődés elősegítése,
-    a polgárok gazdasági és társadalmi boldogulásának elősegítése
-    a határon átívelő együttműködés minden formájának elősegítése
-    a tudásalapú társadalom kialakítása, 
-    a szlovákiai magyar közösség kibontakozása esélyeinek növelése.


 
1.     Az egyetemes emberi értékek - az értékek Európája
Az értékek Uniója: az Unió értékei

Az Európai Unióhoz való csatlakozással Szlovákia egy olyan nemzetek feletti intézményrendszer részévé vált, amelynek a szabadság, a demokrácia, az emberi és kisebbségi jogok, a jogállamiság közösen vállalt európai értékei mellett kötelezte el magát
A szlovákiai magyar közösséget képviselő Magyar Koalíció Pártja az európai jobbközép és kereszténydemokrata pártcsalád tagjaként olyan politikai közösség tagjává vált, mely tevékenységének középpontjában az európai és egyetemes értékek mindennapi gyakorlattá való váltása áll. Meggyőződésünk, hogy az alapvető jogok hatékony védelme az európai demokrácia legfőbb legitimációs alapja.
A Magyar Koalíció Pártja, az Európai Néppárt tagjaként, tekintettel a közösen vallott európai értékek közösségépítő hatására a következő általános célok megvalósítására összpontosít:

a) Az emberi méltóság védelme az Európai Unióban
Fontosnak tartjuk a méltányos életkörülmények és megfelelő életszínvonal biztosítását az Unió minden polgára számára. Fontos az az emberi élet védelme csakúgy, mint a megkülönböztetés és az erőszak elleni harc. Számunkra is kiemelkedő jelentőségű a család intézményének, mint a társadalmi szocializáció és személyiség fejlődés alapvető keretének védelme és támogatása, csakúgy, mint a nők és a férfiak közötti valódi (esély) egyenlőség támogatása.

b) A növekvő intolerancia elleni küzdelem
Európában számunkra is megkerülhetetlen a szólásszabadság legteljesebb körű védelme a személyiséghez fűződő jogok tiszteletben tartása mellett, csakúgy, mint a lelkiismereti- és vallásszabadság védelme, illetve küzdelem a vallási intolerancia ellen. Európa csak akkor lesz erős és hatékony, ha tudatosítja az európai nemzeti kisebbségek jogainak védelmét és fejlesztését. Ezek a jogok az adott kisebbség kultúrájának, nyelvének, vallásának és egyéb speciális identitásbeli jegyeinek megőrzését hivatottak szolgálni

c) A békéhez, mint alapvető értékhez való jog támogatása
Tudatosítjuk, hogy a béke megteremtésére tett erőfeszítések támogatása Európa és a világ konfliktuszónáiban, feszültséggócaiban kiemelkedően fontos. Az európai civilizáció szempontjából megkerülhetetlen a kultúrák és a vallások közötti párbeszéd előmozdítása, csakúgy, mint a küzdelem a terrorizmus intolerancia minden megnyilvánulása ellen.

d) A gazdasági jogok védelme
Az Európai Unió működőképességének fejlődéséhez elengedhetetlen az EU egységes belső piacához fűződő alapvető szabadságok erősítése, valamint a művelődés-, a tanítás- és a kutatás szabadságához fűződő jog védelme és a tudásalapú társadalom további fejlesztéséhez szükséges körülmények megteremtése.

e) Erőteljesebb és szélesebb alapokon álló Uniós emberi jogi politikát
A jog érvényesülésén és az emberi jogok maradéktalan betartásán alapuló Európai Unió csak úgy képes céljai elérésére, ha a közös értékek érvényesítése terén nagyobb szerepet vállal.  Az Európai Unió az emberi jogok aktív védelmezőjeként a világban betöltött aktív szerepvállalása óriási presztízzsel jár, amelyből az Unió számára további területeken is közvetett előnyök származnak.  
Ilyen megközelítésben hosszútávon tarthatatlannak tűnik, hogy a tagállamok továbbra is kivonják magukat az alól, hogy az emberi jogokkal kapcsolatos politikájukat és gyakorlatukat uniós ellenőrzésnek vessék alá.
Ezzel összefüggő törekvésünk, hogy az Európai Unió megfelelő szabályozási és intézményi keret létrehozásával önmaga is tegyen aktív lépéseket az emberi jogok fokozott tiszteletben tartása érdekében. Az Európai Unió az Alapjogi Charta megalkotásával, annak kötelező jellegével és a reményeink szerint korai hatályba lépésével éppen ezt a célt követi. A Chartában foglalt közös európai emberi jogi minimumok egy pozitív folyamat kezdetét jelentik, amelynek kiteljesítéséhez a Magyar Koalíció Pártja – csakúgy, ahogy a múltban - aktívan hozzá kíván járulni.
A Magyar Koalíció Pártja a lisszaboni szerződés hatályba lépését követően támogatni fogja azokat a kezdeményezéseket, amelyek az Uniónak az emberi jogok európai egyezményéhez való csatlakozást sürgetik, egyben támogatni fogja annak a folyamatnak a továbbvitelét, amely az Európai Bíróság számára lehetővé teszi, hogy elmélyítse gyakorlatát az alapvető jogok terén.

f) Hatékonyabb Európai Uniót a kisebbségpolitika területén is
A Magyar Koalíció Pártja a jövőben erősíteni szeretné az uniós intézmények és az Európa Tanács együttműködését az emberi jogok védelme területén. Az Európa Tanács tapasztalatait, ellenőrző mechanizmusait, konkrét normaalkotási eredményeit európai viszonylatban messzemenően példaértékűnek tartjuk, ezért folyamatosan szorgalmazni fogjuk a Tanács vonatkozó információs készletének, szakmai potenciáljának kihasználását, a szervezetnek az Európai Unió ilyen irányú tevékenységébe való bevonását.  
Az Unió szélesebb alapokon álló, aktívabb emberi jogi politikájának megvalósítása érdekében szorgalmazzuk, hogy az Európai Unió szorosabban működjön együtt az alapvető emberi jogok érvényesítéséért felelős nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EBESZ, stb.)
A Magyar Koalíció Pártja, lehetőségeihez mérten továbbra is aktív közvetítői tevékenységet vállal Európában és a világban konkrét emberi jogi problémáinak megoldásánál, ugyanúgy, ahogy ezt korábban is tette a fehéroroszországi, kubai, iráni demokratikus ellenzék segítése esetében.
Általános célként tűzzük ki, hogy a jövőben is ráirányítsuk európai partnereink figyelmét az általános emberi jogokon belül a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak fontosságára. Kiemelt törekvésünk, hogy ezen egyéni érvényesítésű jogok mellett, a különböző kisebbségi jogok hatékonyabb gyakorlását elősegítendő az Európai Unió tagállamaiban ismerjék el a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak általános legitimitását.
Az egységes Európa eszméje mindig azon a meggyőződésen alapult, hogy egyazon értékeket, hagyományokat tekintünk sajátunknak, melyek mélyen az európai civilizációban gyökereznek.
Az Európai Unióban a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és a jogállamiság semmit sem veszített fontosságából, sőt az emberi jogok iránti tisztelet, beleértve a kisebbségek jogait is, mindenek felett álló értékek.

2. Kisebbségvédelem: Az egyenrangú nyelvek és kultúrák Európája.
A kettős mércétől az egyenlő esélyek felé

Az MKP az Európai Néppárttal egyetemben azt vallja, hogy az európai nyelvi és kulturális sokszínűség a stabil és kiszámítható európai politikai, gazdasági és szociális fejlődés alapja.
Európa egyik legfontosabb értékeként tartja számon a kultúrák sokszínűségét, nem törekszik a kis nemzetek beolvasztására vagy nyelvcserére.
Az Európai Néppárt először fogalmazta meg a kisebbségvédelem politikáját prioritásként: "biztosítani, hogy a nemzeti kisebbségek megtarthassák és fejleszthessék kultúrájukat és önazonosságuk fontos elemeit /vallás, nyelv, hagyományok és kulturális örökségüket, tiszteletben tartva a közjót"
A kisebbségvédelem ma az uniós jogrendszerben a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemben merül ki. Ez ugyan nem kevés, ha figyelembe vesszük, hogy a diszkrimináció elleni védelem a munka világától az oktatáson keresztül a javak és szolgáltatásokhoz való hozzáférésig terjed, azonban a gyakorlati jogorvoslat nehézkessége a jogokhoz való hozzáférést is nehezíti. Másrészt viszont a diszkriminációmentességtől az egyenlő esélyekig hosszú az út. 
A Lisszaboni szerződés hatályba lépése után új esély nyílik meghaladni azt a kettősséget, mely a kisebbségi jogok terén uralkodott el az Európai Unióban. Az abban áll, hogy míg a csatlakozó országok számára a koppenhágai kritériumok kötelezvényeket szabnak a kisebbségi jogok tiszteletben tartása tekintetében, a tagállamokat erre semmilyen hasonló uniós standard vagy jogi norma nem kötelezi. Jogalap híján ilyen kötelezettség a közösségi jogban nem is jöhet létre.
Az Uniós tagállamok lakosságának kb. 10%-át alkotják kisebbségek. Ezek helyzete és jogállása az egyes tagországokban eltérő. A tagállamok több mint felében létezik az önkormányzatiságnak valamilyen formája, melyek az előző állapotokhoz képest nagyobb társadalmi stabilitást és prosperitást jelentenek. Elsősorban az új tagállamokban a szocialista internacionalizmus téves koncepciója miatt nem került sor kielégítő megoldások elfogadására, így ezekben az országokban a kisebbségek helyzete javarészt megoldatlan és állandó feszültségek forrása.
Az uniós tagállamokban ma elsősorban a bevándorló kisebbségek integrációja okoz problémát, így a hagyományos nemzeti kisebbségek gondjaira is ezen a prizmán keresztül tekintenek. Mivel nincs az uniós szerződésekben jogalap a kisebbségek helyzetének rendezésére, így az általános emberi jogokra vonatkozó megfogalmazások nyújtanak némi támpontot. Komoly előrelépésnek számít az az EP határozat, mely leszögezi a nemzeti kisebbségek saját nyelvének és kultúrája ápolásának jogát, az anyanyelvi oktatást is beleértve, valamint az önkormányzatiságot, mint elfogadott modellt, a legjobb európai gyakorlatra építve.
Az MKP támogatni fogja
•    az EP önálló emberi jogokkal foglalkozó bizottságának felállítását
•    az új választási időszakban a hagyományos nemzeti és nyelvi kisebbségek problémáival foglalkozó frakcióközi csoport újbóli létrehozását
•    olyan közösségi standard létrehozását a kisebbségi jogállás tekintetében, mely a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvéből kiindulva a legjobb európai gyakorlatot venné alapul
•    az Európa Tanáccsal való szorosabb együttműködést és annak szakmai potenciáljának kihasználását a kisebbségi ügyek terén
•    a bécsi székhelyű Emberjogi Ügynökség bevonását a kisebbségek helyzetének monitorozásába

3. Tudásalapú társadalom - minőségi oktatás

Európa komparatív előnye a feltörekvő nagy gazdaságokkal szemben a munkaerő magas fokú képzettsége és a munka kultúrája. Ezért nem véletlen, hogy a jövőt a tudásalapú társadalom kiépítésében kell keresni.  A feladat önmagában nemcsak oktatáspolitikai jellegű – mint sok más esetben, itt is a különböző szakpolitikák jobb és következetes összehangolására van szükség. A minőségi oktatás ebben a folyamatban alapvető, mely megfelelő nyelvoktatással kiegészítve versenyképes helyzetbe hozhatja a munkaerőt. Azonban ha ehhez egy rossz bérpolitika társul, olyan társadalmi veszteséghez vezethet, mely nemcsak az oktatásba fektetett energiát és anyagi ráfordítást semmisíti meg, de a társadalom egyes szegmenseinek megfelelő működését is veszélyezteti. A kutatás finanszírozása nélkül pedig a haladás kerül veszélybe, rontva a versenyképességet. 
Az oktatási politika ugyan a tagállamok hatáskörébe tartozik, de az EU közös célokat határoz meg és megosztja a legjobb tapasztalatokat (best practice). Ezen kívül számos programot tart fenn és finanszíroz az oktatás, képzés és kutatás terén, amelyek mind segítik a polgárok képzését és felkészültségét és javítják az EU gazdasági potenciálját. Az Európai Bizottság ugyancsak fontosnak tartja a regionális vagy kisebbségi nyelvek oktatását és elsajátítását, melyet mintegy 50 millió polgár beszél Európa szerte. A hosszú távú cél pedig az, hogy minden polgár anyanyelvén kívül további két nyelven beszéljen.
Az anyanyelv használatához és az anyanyelvi oktatáshoz való jog a legalapvetőbb jogok közé tartozik. Az MKP kiemelten fontosnak tartja az anyanyelvi oktatás biztosítását mindenki számára az óvodától az egyetemig. Ehhez természetesen további idegen nyelvek "felsőfokú" oktatásának is társulnia kell, csakúgy, mint az állam nyelvének megfelelő szintű elsajátításának. Ez elősegítheti, hogy diákjaink megállják a helyüket és felvegyék a versenyt kortársaikkal a világ bármely részén. A fiatalok számára megsokszorozódnak az EU-n belüli tanulási lehetőségek. Ugyanazokkal a feltételekkel nyerhetnek felvételt az EU középiskoláiba és egyetemeire, mint kortársaik az egyes tagállamokból.

Az MKP továbbra is támogatni fogja:
•    a diplomák és bizonyítványok kölcsönös elismerését, az oktatási programok átjárhatóságát
•    az oktatás fejlesztését, a szülők és diákok motiválását a magasabb iskolázottsági szint elérésére, a korai iskolaelhagyás minimalizálását,
•    a középiskolák és kiemelten a szakközépiskolák tanárainak továbbképzését/átképzését különös tekintettel a gyorsan fejlődő szakágazatokra
•    a felnőttképzést, az átképzést, az élethosszig való tanulást, a jobb foglalkoztathatóság feltételeként, és az ezzel kapcsolatos EU-s programokat (pl. Leonardo)
•    azokat a programokat, mely a diákok és tanárok cseréjét, az EU más tagországainak jobb megismerését célozza:
o    a Comenius programot az általános iskolások számára
o    az Erasmus programot az egyetemisták számára
o    a Gruntvig felsőoktatási programot,
o    a Jean Monet programot a tanárok és kutatók együttműködését elősegítendő.

 
4. Munkahelyteremtés – válságkezelés – jobb, megbízhatóbb gazdaságirányítás

A világ gazdaságát alapjaiban megrendítő válságból le kell vonnunk azokat a tanulságokat, melyek ma már világosan láthatók. A pénzpiacon, ahonnan a válság kiindult, elsődleges a bizalom helyreállítása, a megbízható működés és a pénzügyi stabilitás biztosítása.  Szükségesnek látszik egy olyan felügyeleti rendszer létrehozása, mely meggátolja, hogy egy hasonlóan pusztító pénzügyi válság megismétlődjön az átláthatatlan, felelőtlen és ellenőrizetlen pénzügyi manőverek következtében. Megengedhetetlen, hogy a pénz- és hitelintézetek adósságcsapdába kergessék a polgárokat. A pénzpiacok felügyelete szükséges a nyugdíjalapok nagyobb biztonsága, a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága érdekében is.
Szlovákia szerencsés pillanatban vált az euró-övezet tagjává, így a pénzpiaca nem volt kitéve olyan drámai értékcsökkenésnek, mint a környező országok pénzpiacai.
A gazdasági válság következtében a 2010. évre a gazdasági kilátások meglehetősen bizonytalanok. Az előrejelzések a munkanélküliség növekedését valószínűsítik, ugyanakkor az infláció és a kamatok csökkenését is. A válságból vezető kiút ezzel szemben modernizációs esélyt kínál. Az Európai Tanács szerint a következő megoldásoknak kell prioritás élvezniük:
•    az emberi erőforrásokba való beruházás, a munkaerőpiac modernizálása, a szolgáltatások fejlesztése,
•    a vállalkozási lehetőségek kiterjesztése, a kis és középvállalatok támogatása, az EU-s jogszabályokból adódó adminisztratív terhek lényeges csökkentése (25%-kal)
•    az oktatásba, kutatásba, fejlesztésbe és az innovációba való erőteljes befektetés,
•    az infrastruktúra fejlesztése, a belső energiapiac fejlesztése, az energiatakarékos és tiszta energia előállításába történő beruházás.

Ennek tükrében a munkanélküliség idejét is elsősorban a lehetőségekhez mérten képzésre, átképzésre kellene fordítani. Az európai statisztika azt mutatja, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közt 2,5-szer alacsonyabb a munkanélküliség, mint a képzettséggel nem rendelkezők közt. A tagállamoknak pedig csökkenteni kell azokat a terheket, melyek a munkavégzést terhelik, a munkahelyek megtartása érdekében. Ehhez jobban kell hasznosítani elsősorban az Európai Szociális Alap eszközeit.
Az Európai Unió egyik alappillére az egységes munkaerőpiac. Ez azt is jelenti, hogy az EU tagállamaiban minden állampolgár az adott ország állampolgáraival azonos feltételekkel, vagyis munkavállalási engedély nélkül vállalhat munkát, vagy alapíthat vállalkozást. Egyes tagországok azonban még mindig fenntartják átmeneti korlátozásaikat, melyekkel munkaerőpiacukat védik. A tapasztalatok viszont egyértelműen azt mutatják, hogy a munkaerőpiac megnyitása nem okozott semmiféle növekedést a munkanélküliség tekintetében és az új tagállamok állampolgárai nem árasztották el a nyugat-európai munkaerőpiacot. A Magyar Koalíció Pártja ezért is támogatja az Európai Tanács soros cseh elnökségének azon törekvését, hogy prioritásként kezeli az új tagállamokat érintő munkaerő-piaci korlátozások eltörlését.
A válság kezelésének útjaként nem fogadhatók el a protekcionista törekvések. A múltban bebizonyosodott, hogy ez nem járható út.
A szolgáltatások és kisvállalkozások terén támogatni fogjuk azokat a törekvéseket, melyek a még létező korlátok leépítését szorgalmazzák az egységes európai piacon.

 
5. Több szolidaritást a régiók között – a kohéziós politika fontossága

Az Európai Unió az új tagállamok csatlakozására való tekintettel átszervezte és átcsoportosította regionális kiadásait. 2007 és 2013 között az Unió költségvetésének 36%-át fordítja a regionális politika céljaira. A 2007-től 2013-ig tartó időszak során a kiadások 51%-át a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott országok kapják majd, annak ellenére, hogy lakosságuk az EU összlakosságának kevesebb, mint egynegyedét teszi ki.
A bővítés következtében az Unió leggazdagabb és legszegényebb régiói közötti különbségek megkétszereződtek, a fejlődésben lemaradt régiók kétharmada az újonnan csatlakozó államok közül kerül ki.
A csatlakozástól eltelt időszakban a szlovákiai régiók gazdasági fejletlenségének csökkentése terén a kohéziós politika működő eszközeinek és a felhasználói csoportok egyre nagyobb felkészültségének köszönhetően sikerült jó eredményeket elérni, ám a strukturális hiányosságok, a humán erőforrások hiánya, alacsony hozzáadott értéket produkáló gazdaság továbbra is létező problémák. Különösen aggasztó számunkra a dél-szlovákiai régiók lemaradása.  A világméretű pénzügyi és gazdasági válság jövőbeni hatásai nem jelezhetők pontosan előre, ám az világos, hogy a strukturális gondokkal küszködő és lemaradó régióink hatványozottan sérülékenyekké váltak, ezért fokozott odafigyelést igényelnek. Ilyen körülmények között az európai kohéziós politika működőképességéhez nagyobb érdekünk fűződik, mint valaha.
Dél-Szlovákia régióit az elmúlt évtizedekben külön is sújtotta a szlovák–magyar határ létezése, mely egykor virágzó természetes gazdasági térségeket választott ketté és tett halmozottan hátrányos helyzetűvé. Az Európai Unió kohéziós politikája kiterjed az európai területi együttműködésre, amely régiónk szempontjából kulcsfontossággal bír, hiszen ezen keresztül lehetőség nyílik régióink - a magyar-szlovák határtérség – integrációját megvalósítani úgy gazdasági, mint humán, környezetvédelmi és közlekedési szempontból.
Az örvendetesen gyors ütemben kialakuló határ menti együttműködések, a jól működő és megerősödő Eurorégiók, az újszerű megoldásnak számító Európai Területi Együttműködési Csoportosulások létrejöttét a Magyar Koalíció Pártja a dél-szlovákiai önkormányzatokban betöltött súlyánál fogva, ismeretterjesztéssel, konferenciaszervezéssel, kapcsolati tőkéjével is támogatja. Támogatjuk mindazon törekvéseket, amelyek a határon átnyúló együttműködéseknek a szociális-, oktatási intézmények területére való kiterjesztését célozzák meg és komoly megfontolás tárgyává kellene tenni a foglalkoztatás növelésére képes funkcióinak bővítését.
Szlovákia, mint az Unió egyik legmagasabb munkanélküliségi mutatójával rendelkező tagállam számára rendkívül fontos minden olyan kezdeményezés, amely újszerű eszközöket vezet be a munkanélküliség csökkentése céljából. Ezért támogatjuk a Jasmine mikrohitel program beindítását, annak tervezett bővítését.
A Magyar Koalíció Pártja, mint a dél-szlovákiai gazdasági-társadalmi helyzetéről átfogó képpel rendelkező szervezet a rendelkezésére álló eszközökkel kívánja biztosítani, hogy a kohéziós politika országos és alsóbb szintű megvalósításának tervezése összhangban legyen a helyben élő közösségek szándékaival és természetes igényeivel.

 
6. A generációk közti szolidaritásra nagyobb szükség van, mint valaha

Európa demográfiai válságnak néz elébe. 2050-ig az előrejelzések szerint az Európai Unió népessége több mint 20 millióval csökken. Az EU országaiban a népesség öregedése és a születések számának csökkenése következtében a népesség szerkezete is alaposan megváltozik: a munkaképes korban lévő lakosság létszáma és aránya drámai módon csökken, 2050-ig 52 millióval,a mostani 67%-ról nem egészen 57%-ra.  A  háború utáni népes generáció, túllépve a nyugdíjkoron, megtöbbszörözi a 65 év feletti népességet. Ezek a mélyreható társadalmi változások ugyanakkor sok kihívást is tartalmaznak, változnia kell a politikák egész sorának, a foglalkoztatáspolitikától a szociális ellátórendszerekig, az oktatáspolitikától a családpolitikáig.
A demográfiai trendek a várható élettartam emelkedésével számolnak, mely 2050-ig következő 5 évvel emelkedhet, a születési arány, mely ma átlagban 1,5 /Szlovákiában 1,3/ emelkedésével 1,6-ra.
Annak következtében, hogy a foglakoztatás fenntartható legyen, szükség van a családpolitika megreformálására. A fiatal családok támogatását úgy kell kialakítani, hogy azok annyi gyermeket tudjanak vállalni, amennyit szeretnének. Ehhez meg kell teremteni a lakáshoz jutás reális feltételeit, ugyanakkor ki kell alakítani a szolgáltatások olyan hálózatát is, mely a családi élet és a munka világában való részvétel, a karrier építésének konfliktusait enyhítik.
A rugalmas munkaidő, az atipikus munkavégzés, az átképzés lehetősége mind hozzáférhetők kell, hogy legyenek. A társadalmi kohézió, a szolidaritás nemcsak a generációk közt kell, hogy erősödjék, hanem a családpolitika támogatásában is. A társadalom alakulásáért közös felelősséggel tartozunk. A felelősség-megosztás terén sürgős előrelépésre van szükség. Megengedhetetlen, hogy csaknem minden 5. gyermek a szegénység kockázatával éljen, sokan közülük mélyszegénységben. Ez nyilvánvalóan olyan humántőke-veszteséghez vezet, mely az alacsony születési szám mellett az emberi erőforrásokkal történő felelőtlen hazardírozás.
A roma népesség felemelkedésének elengedhetetlen feltétele az oktatásban való aktív részvétel, mely javítja a foglakoztathatóságot. A szociális ellátórendszerektől való függőség meghaladja az elfogadható mértéket. A szociálpolitikának olyan ösztönzőket kell alkalmaznia, mely az iskolázottság növekedéséhez, a saját értelmiség kineveléséhez vezet, mely felelősséget tud és akar vállalni a közösség sorsáért.
A fogyatékkal élők integrációja a munkaerőpiacon, a szociális inklúzió a szociális politika szerves része kell, hogy legyen.

Az MKP támogatni fogja
•    a szociális ellátórendszerek további közelítését, mely elengedhetetlen a közös munkaerőpiac jó működéséhez,
•    a szegénység elleni harcot, mert különösképp a gyermekszegénység nagy mértéke elfogadhatatlan
•    a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága érdekében tett lépéseket, a nyugdíjjogosultság hordozhatóságának megoldását.
•    a családpolitika következetes összehangolását a foglalkoztatáspolitika céljaival és következetesebb támogatását,
•    a roma népesség iskolázottsági szintjének emelését, mely a foglakoztathatóság előfeltétele
•    a fogyatékkal élők integrációját az élet minden területén.

7. Összehangolt, biztonságos energiapolitikát

Az energiapolitika a világpolitika egyik legfontosabb kérdése, amely az államok biztonságpolitikájának egyik fontos, és a gazdaságpolitikai tervezés egyértelműen legfontosabb elemévé vált. A nyersanyagok jelentős része olyan országokban található, amelyek nem demokratikus elveken szerveződnek, sok esetben pedig kimondottan ellenségesen viszonyulnak a liberális demokrácián alapuló "Nyugattal" szemben. Ezeknek az államoknak a további megerősödése nem érdekünk, ezért az energiapolitikánk átalakításával a gazdasági érdekek mellett egyértelműen biztonságpolitikai célokat is követünk. 
Az év elejei Európát sújtó energiaválság, amikor a black-out, az abszolút energiahiány, Európa-szerte az átlagpolgárokat sújtó valósággá vált, újra az energiaellátás biztonságára hívta fel a figyelmet.
Nyilvánvalóvá vált, hogy az energiaellátást több forrásból kell biztosítani, diverzifikálni kell a beszerzési forrásokat, csökkenteni kell a függőséget Oroszországtól, annak érdekében, hogy korlátozzuk a kockázatot. Oroszország megbízhatatlan partnernek bizonyult, energetikai cégei nem piaci, hanem politikai alapon működnek. Egyértelmű célja, hogy a piaci elvekre való hivatkozással „bevásárolja” magát az európai energetikai piacra, elosztórendszerekbe, miközben saját piacait nem nyitja meg Európa előtt, sőt kiszorítja az európai érdekeltséget az orosz piacról. Egyértelmű érdeke, hogy kijátssza egymás ellen az Unió tagállamait. A válság arra is rámutatott, hogy sürgős feladat az energiaellátó hálózat összekapcsolása, európai hálózattá való alakítása, hogy a belső szolidaritás a gyakorlatban is működhessen. Bebizonyosodott, hogy a hiányzó néhány kilométeres gázvezeték ellátási zavarok esetén komoly gazdasági problémákat is okozhat, ezért az energetikai infrastruktúra európai támogatással történő európai hálózattá való fejlesztését prioritásként kell kezelni.

Az MKP számára fontos
•    az Európai Unió törekvése, hogy egységessé tegye az európai energiapiacot, ám jelenleg ez a törekvés a tagállamok különalkui miatt folyamatosan megbukik. Ennek ellenére továbbra is támogatjuk az energetikai integráció valódi véghezvitelét a következő csapásirányok mentén: kiemelt beruházások ösztönzése, az energiahatékonyság javítása, a közös külpolitika energetikai dimenziójának megerősítése, a tárolókapacitások megerősítése, a belső termelés fejlesztése.
•    a kiemelt beruházások között elsősorban a következő projektek megvalósítását támogatjuk: a Nabucco gázvezeték megépítése a származási hely és a tranzit országok diverzifikálása jegyében; a cseppfolyós gázzal kapcsolatos beruházások támogatása, amelyek ugyancsak a "több lábon állást" segítik elő; az egységes európai gáz- és árampiac megteremtése a tagállamok közötti energiakereskedelem megkönnyítése által; a termelő és szállítókapacitások tulajdoni szétválasztása, valamint a szolidaritási mechanizmus megerősítése,
•    nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tiszta energia termelésére, a megújítható energiaforrásokra,
•    fontos cél az energiatakarékosság is, ebben megfelelő tájékoztatással segíteni kell a lakosságot
•    nagymértékű épület-felújításokkal, a tömegközlekedés megújításával energia takarítható meg, ezért olyan fiskális ösztönzőket fogunk támogatni, melyek európai segítséggel, a polgárokat és az önkormányzatokat is támogatnák az energia-takarékos beruházásokban
 
8. Nagyobb élelmiszerbiztonságot

A világ népessége évente 80 millió fővel növekszik, 2020-ra várhatóan eléri a 8 milliárdot. A világ élelmezési problémája nemcsak az elegendő élelmiszer előállításában rejlik, hanem egyre inkább hangsúlyossá válnak az élelmiszerbiztonság kérdései is. A mezőgazdaság és az élelmiszertermelés ezért a jövő gazdasági, környezetvédelmi, szociális kihívásainak középponti problémája lesz. Ez az európai stratégia egyik kulcskérdése: nemcsak gazdasági jelentősége nagy, a szülőföldhöz való kötődés fontos tényezője, de szorosan kötődik a mezőgazdasági- élelmiszeripari lánchoz, környezeti hatása pedig vitathatatlan. A közös európai mezőgazdasági politikát ezért újra kell gondolni – mai formájában nem ad választ sem a világban növekvő élelmiszerhiányra, sem a klímaváltozásra.
Az MKP az Európai Néppárttal együtt támogatni fogja
•    a mezőgazdasági támogatási rendszer által generált különbségek megszüntetését a régi és új tagországok közt,
•    elegendő jó minőségű élelmiszer termelését a uniós országokban, tekintettel a fogyasztók és a gazdák igényeire,
•    az unió hozzájárulását a világ élelmezéséhez, az élelmiszer világpiacán való jelenlétet a jövőben is,
•    a mezőgazdasági termelés és a vidéki táj egyensúlyának megtartását, a vidék népességének megtartását, a gazdák és a mezőgazdaságban dolgozók méltó életkörülményeinek támogatását,
•    a második generációs bioenergia termelését és hasznosítását,
•    a nagyobb élelmiszerbiztonság érdekében támogatjuk, hogy a termékek a legrövidebb úton jussanak el a termelőtől a fogyasztóig,
•    a fogyasztó pontos és valósághű tájékoztatásának kötelezvényét az élelmiszert alkotó anyagokról,
•    a regionális és hagyományos élelmiszerek, ételek megőrzését, mint az európai kultúra szerves részét.


9. Élhető, biztonságos világot (a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harc)

A közelmúlt fejleményei azt bizonyítják, hogy változó világunk olyan új veszélyeket is rejt magában, melyet eddig távolinak, marginálisnak véltünk. Nem került el bennünket a szervezett bűnözés, a korrupció, a drogfogyasztás, de megjelentek az olyan szokatlan formái is a bűnözésnek, mint az emberkereskedelem vagy a kábítószer-kereskedelem. Míg a köztudatban általában az emberkereskedelem a kényszerprostitúcióval együtt jelenik meg, újabban egyre gyakrabban fordulnak elő olyan esetek, amikor az emberkereskedelem célja a kényszermunka, melyet gyakran megalázó körülmények közt, fizetség nélkül végeztetnek. Úgy tűnik, a közvélemény ezt a jelenséget gyakran tolerálja.
Az internet terjedésével elsősorban a tapasztalatlan gyerekek és fiatalok válnak a pedofil hálózatok áldozatává. Mivel a szülők generációja általában kevésbé otthonos az információs technológiák világában, szükséges olyan számítógépes védő- és ellenőrző rendszerek hozzáférhetőségének biztosítása, melyek a világhálón otthonosan, de nem biztonságosan mozgó gyerekek és fiatalok számára megfelelő védelmet nyújtanak.
Az MKP támogatja, hogy egy ilyen „védőhálót” az unió pénzügyi eszközeiből tegyék hozzáférhetővé a gyerekek nagyobb biztonsága érdekében.
A biztonság napjainkra felértékelődött. Ezért erősíteni kell a nemzetközi összefogást, hiszen közismert, hogy a szervezett bűnözés rendkívül gyorsan vált nemzetközivé. Tájainkon jobbára hiányoznak azok a civil szervezetek, melyek az áldozatokat segítik az újra-beilleszkedésben.


10. A transzatlanti kapcsolatok és a szomszédságpolitika a közös külpolitika pillérei

Míg a transzatlanti kapcsolatok akkor szolgálják az EU, illetve a térségünk érdekeit, ha azok kiegyensúlyozott, partneri viszonyokon alapulnak, az uniós szomszédsági politika, jól felfogott érdekeinek megfelelően az EU legszűkebb környezetének kínál szorosabb integrációt.
Az Amerikai Egyesült Államok új kormányzatának megalakulásával megteremtődtek a transzatlanti kapcsolatok felélénkítéséhez a személyi és politikai feltételek, a globális válság pedig ismét nyilvánvalóvá tette Amerika és Európa egymásra utaltságát. Feltételezhető, hogy az új adminisztrációval gördülékenyebb lesz az együttműködés az olyan kérdéseket illetően is, mint az éghajlatváltozás és a terrorizmus elleni harc kérdésköre.
Az Európai Unió legújabban a Keleti Partnerség elnevezésű kezdeményezésével ösztönzi a partnerországokat a megvalósítandó reformok elvégzését illetően. A Dél-Kaukázusban tapasztalható válság rámutatott arra, hogy erősebb EU-jelenlétre lenne szükség az Unió keleti szomszédságában. Sokat elárul a világ mai állásáról, hogy ma már Fehéroroszországban is vonzóbbnak tartják az európai integrációt, azonban az EU-val fenntartható viszony nagymértékben attól függ, hogy a minszki kormány elkötelezi-e magát a demokratikus értékek mellett.
Mivel az EU néhány befolyásos állama csupán  mérsékelten integrációpárti (a költségek legnagyobb részét ők állnák), ebben a helyzetben a szomszédságpolitikai kezdeményezések csak arra szolgálnak, hogy egyfajta szürkezónát építsenek ki az Unió köré. Márpedig az európai értékek hatékony terjesztése érdekében ambiciózusabb elképzeléseket kellene érvényre juttatni, mint például a szabadkereskedelmi zóna kiterjesztése, valamint vízummentesség bevezetése.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti, szabadság, a demokrácia, a jogrend és az emberi jogok tiszteletben tartásán alapuló partnerség az euroatlanti térség biztonságának és stabilitásának sarokköve. Amerika és Európa közös értékeken nyugvó alapvető érdekei továbbra is megegyeznek, ezért mindkét félnek szem előtt kell tartania, hogy a létfontosságú transzatlanti partnerséget nagy gonddal kell ápolni, hiszen új kihívásokkal kell szembenéznünk elsősorban a biztonság terén. Ezen kihívások közé tartozik az energiabiztonság is, a demokrácia és a jogállamiság segítése a NATO és az EU perifériáján lévő országokban, a hatékony multilateralizmus kiépítése, valamint a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megállítása és leszerelése.
Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a regionális konfliktusok (Balkán, Közel-Kelet) Európa biztonságát közvetlenül is fenyegethetik. Az erőszakos és a befagyott konfliktusok, melyek határaink mentén is előfordulnak, fenyegetik a regionális stabilitást, az alapvető szabadságjogokat és az emberi jogokat, beleértve a kisebbségek jogait. Éppen ezért a transzatlanti együttműködés az új kihívások tükrében hatékony multilaterális együttműködésen alapuló nemzetközi rend kiépítését feltételezi; aminek érdekében fokozni kell a semmivel sem helyettesíthető transzatlanti kapcsolatok erősítését, illetve rámutatni az Oroszországgal, Japánnal, Kínával és Indiával kiépítendő stratégiai partnerség szükségességére.
 
Lehetőségeink:
•    Nagyobb odafigyeléssel és hangsúllyal kell felkarolni az őshonos kisebbségek kérdését az európai szomszédságban, elsősorban a balkáni és a kaukázusi térségeit illetően.
•    Új lendületet kell adni a szlovák-magyar politikai és társadalmi párbeszédnek– Európa biztonságához és külpolitikai hatékonyságához úgy járulhatunk hozzá a legjobban, ha rendezni tudjuk a szlovák-magyar viszonyt terhelő problémákat, elsősorban a szlovákiai magyar közösség helyzetét. Ahhoz viszont, hogy a szlovákiai magyarság hatékony közvetítő szerepet tölthessen be, nem szabad a  túsz szerepébe kényszeríteni, hanem a saját érdekeiből kiindulva kell cselekednie.
•    Nagyobb erőfeszítéssel kell támogatni a szomszédos országok európai integrációját, erőteljesebben kell részt venni az integrációs folyamatokat elősegítő programok és kezdeményezések kidolgozásában és végrehajtásában, nem csupán Brüsszelben, az Európa Parlamenten keresztül, hanem  hazai mechanizmusok (pl. Slovak Aid) lehetőségeinek kiaknázása tekintetében is.  
A külpolitikai pillérek felvázolásakor megkerülhetetlen azon magyar közösségek helyzetének tudatosítása, amelyek tagjai állampolgárként az Európai Unión kívül találták magukat. Kiemelt fontosságú kérdések közé soroljuk az Unión kívül maradó magyar kisebbségi közösségek helyzetének stabilizálását (kárpátaljai, vajdasági-bánáti és a Baranya-háromszögben élő magyarok) a magyar nemzet Unión belüli részével való kapcsolattartásuk megkönnyítését.
Üdvözlendő, hogy Horvátország, Szlovéniával folytatott határvitája ellenére, még az idén lezárhatja az uniós csatlakozási tárgyalásokat. A Magyar Koalíció Pártja a múltban is egyértelműen elkötelezte magát Horvátország mielőbbi csatlakozása mellett, és továbbra is minden rendelkez&