22 pont - Farkas Iván a kormány konszolidációs csomagjáról
2012. jún. 20
A kormány elkészítette, 22 pontba foglalta és az ellenzéki pártoknak elküldte az államháztartás konszolidációját szolgáló szlovákiai „Bokros csomag” javaslatát. A kormány jövőbe vetett pesszimizmusát bizonyítja, hogy az eredetileg 1,5 milliárd euróra taksált konszolidáció végül majdnem két milliárd eurónál állapodhat meg. A csomag tartalma három részre osztható: 850 milliót az adóbevételek megnövelésével, 600 milliót takarékossággal, míg 500 milliót a nyugdíjbiztosítás második pillérének megcsapolásával szeretnének elérni.
A hozzáadott értékadó kulcsa ugyan nem emelkedik, azonban a 22 intézkedés többsége a kormány előzetes szándékával ellentétben érzékenyen fogja érinteni a szerényebb bevételekkel rendelkezőket és a középosztályt. Egy példa a sok közül: ha a 300 lelket számláló Dél-szlovákiai településen a hetvenes években felépült emeletes, 280 négyzetméteres lakást lakó család egyik tagja aktív kereső, a másik szociálisan rászorult, nem mentesülnek majd a párhuzamos ingatlanadó befizetésétől: az egyik részét úgy, mint eddig a település kasszájába fizetik majd, a másik részét pedig az államkasszába.
A II. pillér
Emellett a második pillérben takarékoskodó, saját jövőjéért felelősséget vállaló mintegy másfél millió polgár lemondhat a kiszámítható, biztos nyugdíjáról. Hiszen az eddig megfelezett nyugdíj-járulékbefizetés a jövőben 14:4 arányúra módosul, a magán nyugdíjtakarékoskodás kárára. Az indokolatlan és védhetetlen mélységű beavatkozást, ha a második pillér megnyitásával kombinálják, akkor önszántukból rengetegen búcsúzhatnak el a második pillértől. Puhább formája ez a második pillér megszüntetésének.
A bankadó
A bankadó kiterjesztése a magánszemélyek bankbetéteire akkor nem fogja kellemetlenül érinteni a bankok ügyfeleit, ha a kormány törvényekkel fogja kötelezni a bankokat olcsó lakossági szolgáltatáscsomagok bevezetésére. A magasabb jövedelműek adóterheinek megnövelésével egyetértünk, legyen az akár a személyi jövedelemadó többlépcsős rendszerének bevezetése, a dividendumok és osztalékok járulékterheinek fokozása, vagy a hazárdjátékokból származó jövedelmek jelentősebb megadóztatása. Az igazságosabb közteherviselés irányába mutat a járulékbefizetés kivetési alapjai felső határának megszüntetése is. E tekintetben hozzá kell igazítani a járulékbefizetés rendszerét az adóbefizetés rendszeréhez.
Amivel nem értünk egyet
Amivel azonban nem érthetünk egyet, az a munka és a vállalkozás adó- és járulékterheinek jelentős megnövelése. Elhibázott döntés a kisvállalkozók járulékterheinek és a gazdák által befizetett földbérlet összegének jelentős megnövelése. Ne feledjük el: ők a társadalom azon kisebb hányadához tartoznak, akik értékeket, javakat termelnek. Csínján kellene hát bánni a terheik megnövelésével. Az egyik oldalon a természetes monopóliumok és az árszabályozás alá eső ágazatok ágazati adója érthető, mert kiemelten nyereséges ágazatokról van szó, nekik is ki kell venni részüket az igazságosabb közteherviselésből. El kell azonban kerülni, hogy fokozott terheiket a fogyasztókra háríthassák.
A másik oldalon az általános társasági adókulcs jelentős megnövelése hátrányosan fogja érinteni a kisebb és közepes társaságokat, valamint azokat a zömében külföldi befektetőket, akik a nemzeti össztermék jelentős részét képezik, közvetlenül dolgozók ezreit, közvetve dolgozók tízezreit foglalkoztatják. Keményen reagálhatnak: összecsomagolnak és továbbállnak. Ami viszont rendkívül kedvező fejlemény: a korábbi tervekkel ellentétben a borra kivetett jövedéki adó nem került a csomagba.
Feltűnő hiányosság
A konszolidációs, szlovákiai „Bokros csomag” feltűnő hiányossága, hogy a kiadásokkal való takarékosság nincs konkretizálva és számszerűsítve, így hiteltelen. Nem véletlenül, hiszen a takarékoskodás 600 milliója az egész csomag buboréka. A konszolidációs csomagba került ugyan, hogy ne érje szó a kormányház elejét, ezzel azonban igazából nem is számolnak. Ezen felül a kormány sem tudja még, hogy a beharangozott széleskörű közigazgatási reform, az állami hivatalok összevonása, a megyehatárok átrajzolása valamint a megyei és a helyi önkormányzatok „ésszerűsítése“ milyen hatással lesz a közpénzek alakulására.
A konszolidáció célja végső soron az államháztartás rendbetétele kell, hogy legyen. A beterjesztett 22 pontos tervezet hatása a gazdaság teljesítőképességére, a gazdaság szereplőinek aktivitására annyira kedvezőtlen lehet, hogy az adó- és járulékbevételek alakulása az eltervezett növekedésnél sokkal halványabbra sikerülhet. A sötétebb forgatókönyv sem kizárható, ugyanis újra jelentős lesz az adózók kísértése a szabályok megkerülésére.
Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke
