Nánán ősi Magyar Kaput avattak
2012. aug. 22Nánán a Csemadok Alapszervezete és a Szülőföldért Polgári Társulás szervezésében augusztus 19-én kettős ünnepet tartottak. Szent Istvánra emlékezve és a falu első írásos emlékének 855. évfordulója alkalmából délelőtt hálaadó szentmisével kezdődött az ünnep, melyet Burian László esperes, pápai káplán celebrált.
Az esperes ezen a napon volt 90 éves, és így többszörösen ünnepi volt ez a délelőtt, melyen a szervezők meghívására vendégek is jelen voltak: Nagy László, Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének tanácsosa és Farkas Iván, az MKP országos alelnöke.
Délután folytatódott a megemlékezés, melynek fő programja az ŐSI MAGYAR KAPU felavatása volt a helyi templom bejára előtt. Az emlékjelet Dániel Erzsébet Csemadok-elnök ötlete alapján állították, aki bevezetőjében elmondta, egykor őseink mindenért hálát adtak a jó Istennek, s kereszteket állítottak falujukba vagy a határba, amellyel emlékeztettek arra, hogy mindenért Istennek kell hálásnak lennünk. Ma azért hagyunk emlékjeleket, hogy gyermekeink ne feledjék: élt itt egy nép, amely tisztelte elődeit, és háláját ily módon fejezte ki ember és Isten előtt. A faluban már 1990 óta a Csemadok jóvoltából állítottak különböző történelmi évfordulók emlékére emlékjeleket, s most a MAGYAR KAPU – t vésették fába.
Vitéz Smidt Róbert fafaragó művész – a kapu alkotója - beszédében felvázolta a székely és a felállított (felvidéki) Magyar Kapu itteni és székelyföldi küldetését, vagyis míg az előbbi, napjainkra eltűnt, az utóbbi, még Székelyföldön ma is élő küldetését. Elmondta azt is, hogy különös örömmel készítette ezt a kaput, mert templom bejáratához, ez az első ilyen alkotása.
Az ünnepi szónokok közül elsőnek Biró Ágnes, az MKP pártigazgatója, a rendezvény védnöke mondta el gondolatait. Kiemelte, hogy egy ilyen emlékjel (mely sajnos mára csak jelkép maradt a magyar fafaragó művészet legszebb motívumaival és nemzeti jelképeivel) szellemi és erkölcsi híd is az égi (szellemi) és a földi értékek között. Hangsúlyozta, hogy mostanában gyakran eszébe jut, vajon a felvidéki magyarság érett-e már ezen értékek hordozására, mert csak nagy összefogással maradhatunk meg itt szülőföldünkön.
Nagy László, Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének tanácsosa Magyarország üzenetét tolmácsolta, mely szerint összetartozunk itt, a Kárpát-medencében élő népek, és a Szent István ünnepébe is együtt kellene bekacsolódnia az itt élő nemzeteknek, vagyis a szlovákoknak is.
Pálmai József esztergomi tanár a magyar nemzet összetartozását hangsúlyozta, és a nemzeti büszkeség erősítését és a más nemzetekkel való kölcsönös békés együttélést tartja a legfontosabbnak.
Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Szigeti László, az MKP országos alelnöke, a testvértelepülés, Tiszanána küldöttsége is, élén Dr. Tóth József országgyűlési képviselővel, Tiszanána polgármesterével. A település tisztségviselői minden nemzeti ünnep alkalmával eljönnek a Csemadok rendezvényeire.
Az Ősi Magyar Kapu felavatásánál díszőrséget álltak a Visegrádi Szent György Lovagrend képviselői, élükön Cseke László kancellárral. Elhangzott Reményik Sándor Templom és iskola című aktuális verse, és a legszebb Szent Istváni énekek Pálmai József tolmácsolásában, illetve a helyi nyugdíjasklub népdalcsokorral szerepelt. A szalagot Biró Ágnes és Smidt Róbert alkotó vágta el. És mint jeles ünnepek alkalmával mindig, Nagy Csilla és lánya most is felöltötte a faluban már-már elfeledett egykori nánai viseletet, annak jeléül, hogy elődeink szelleme mindig velünk van.
Az ünnepség a kultúrház előtti szabadtéri színpadon folytatódott, ahol Vadkerti Imre rockénekes legismertebb és legszebb dalaiból adott ötven perces bemutatót, melyet nagy tapssal köszöntek meg a helybeliek. Ez a nap méltó ünnep volt Szent István szelleméhez és a 855. évfordulóhoz Nánán. (DE)
