Kerekasztal-beszélgetés a kulturális támogatásokról

Kerekasztal-beszélgetés a kulturális támogatásokról

Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke is résztvevője volt a Gombaszögi Nyári Tábor azon mai fórumának, amelyet a Gombaszögi Nyári Táborban szerveztek a kulturális támogatásokról. A további vitapartnerek Rigó Konrád kulturális államtitkár, Tokár Géza újságíró, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője és Vasik János, a Pátria Rádió munkatársa voltak, a beszélgetést Finta Márk, az Új Szó szerkesztője moderálta.

Őry Péter elmondta, természetesen örül annak, hogy Szlovákiában kétmillióról négymillióra emelkedik kultúránk támogatásának összege, ugyanakkor tudatosítani kell, hogy a Magyarországról érkezett támogatás nélkül elképzelhetetlen volna kulturális intézményeink működtetése. Nem árt figyelni az arányokat, a Magyarországról érkező 8,9 milliárd forintnyi támogatás mintegy 30 millió eurónak felel meg, és ennek csak a hozzáadott-értékadójából több pénz folyik a szlovák államkasszába, mint amennyivel a szlovák állam a magyar kultúrát támogatja. Magyarország ezt nem köteles tenni, ezért a támogatását meg kell köszönni. Őry Péter hangsúlyozta, mi Szlovákiában élünk, itt fizetünk adót, ezért a szlovák államnak kötelessége volna biztosítani kultúránk fennmaradását. Az MKP Országos Tanácsának elnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy ha objektív támogatási rendszert akarunk, akkor azt nyilvánossá kell tenni, ezzel viszont Szlovákiában vannak problémák. Hozzátette, nemcsak a kulturális támogatásokat érintő szerződések átláthatósága terén vannak gondok, hanem például az autópályák építésével érintett földterületekkel kapcsolatban is. Emlékeztetett arra is, hogy sajnos Szlovákiában ma is csak államnyelven lehet pályázni a kisebbségi kulturális támogatásért.

Tokár Géza rámutatott, hogy a szlovákiai Kisebbségi Kulturális Alap működése ugyan tartalmaz bizonyos autonómiaelemeket, de nem beszélhetünk kulturális autonómiáról. Ellentétben Magyarországgal, ahol a kisebbségi önkormányzatok működtetése már valódi kulturális autonómia. A Kisebbségi Kulturális Alap igazgatójának megválasztásával kapcsolatban megjegyezte, hogy támadható személyről van szó, ám való igaz, hogy kevés a szakember, nem igazán lehet támadhatatlan személyt találni erre a tisztségre.

Rigó Konrád úgy gondolja, a kulturális autonómiának fogalma értelmezési kérdés. Különböző a magyarországi és a szlovákiai támogatási rendszer, itt a Kisebbségi Kulturális Alap központosítva igyekszik figyelni, milyen igények vannak a kisebbségi kultúra támogatására, és a támogatásról döntő 9–15 fős „pénzosztó” csapat az itt élő kisebbséget reprezentatív módon képviseli. Elmondta, hogy a kulturális minisztériumban a kisebbségi kultúrával foglalkozó új szakosztály alakul.

Vasik János pozitív példaként hozta fel Kassa megye példáját, ahol az MKP-s képviselőknek Zacharias István vezetésével a több mint 40 tagú megyei önkormányzatban sikerült elérniük, hogy a megyében gyakorlatilag egy autonóm intézményt hoztak létre a Bodrogközi és Ung-vidéki régiók támogatására. „Ez is mutatja, hogy vannak lehetőségek az autonómiák építésére”. (O.N.)