Nem lehet a csodára várni, tenni kell!

Nem lehet a csodára várni, tenni kell!

A Martosi Szabadegyetemen a Kárpát-medencei magyar pártvezetők fóruma kihagyhatatlan programpontnak számít. Így volt ez most is, szombaton Brenzovics László, Kelemen Hunor, Menyhárt József és Pásztor István folytattak eszmecserét egymással és a közönséggel.

A fórumot vezető Csonka Ákos (Via Nova Ifjúsági Csoport) az elmúlt egy esztendő értékeléséről, a pártok szerepének alakulásáról és a közösségépítésről kérdezte a fórum résztvevőit.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség (RMDSZ) elnöke azt az összefogást értékelte, melynek eredményeként a választások után 6,5 százalékos eredménnyel 30 képviselőt juttattak a parlamentbe. Az erdélyi magyarságra azonban a román politikusok továbbra is kockázatos tényezőként tekintenek, tartva Erdély elvesztésétől. Az RMDSZ-nek ilyen a bizalmatlansági körülmények között kell megtalálnia az együttműködési köteléket a többségi nemzet tagjaival.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke (VMSZ) tájékoztatott arról, hogy a parlamenti választásokat követően négy államtitkári poszttal vesznek részt a kormányzásban, és erős képviseletük van a vajdasági parlamentben is. A közösségi érdeket, a kisebbségi jogok megerősítésének lehetőségét szem előtt tartva kötöttek koalíciót. Szerbia megbecsült tagjainak nevezte a vajdasági magyarokat, akik helyzetén a magyarországi gazdaságfejlesztési csomag is segített.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke tájékoztatott arról, hogy nagyon nehéz helyzetben kell közösségük megmaradásáért küzdeniük, hiszen az országban dúló háború már 12 ezer emberéletbe került.

Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke tájékoztatott arról, hogy a Kárpát-medence magyar pártjai között folyamatos a véleménycsere. Három nappal korábban a fővédnöki fórum résztvevőjeként járt a Martosi Szabadegyetem, azóta megjárta Felsőszinevért és Kisvárdát. „Fontos a folyamatos egyeztetés a nemzetpolitikáról, annak súlypontjairól, és hogy ebből mi vonatkozik ránk itt, a Felvidéken”. Ez az együttműködés jellemzi az MKP itthoni tevékenységét is. A Magyar Közösség Pártja kapcsolatban van az egyházakkal, a civil szférával, és a sarkalatos feladatok (mint például az oktatásügyünk helyzete) megoldása érdekében más pártokkal is asztalhoz ült.

Az MKP elnöke a felvidéki magyarság 1991 és 2011 között bekövetkezett 110 ezres fogyásával kapcsolatban megjegyezte, hogy az nem írható csak az asszimiláció rovására. Az okok között említette a belső migrációt is. „Fiataljaink elhagyják otthonukat, ha ott nem tudnak boldogulni” – mondta. Felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a rendszerváltozás óta az általunk lakott régiók tudatos elszegényesedése zajlik az országban. Megmaradásunk érdekében jelentős paradigmaváltásra van szükség a nemzetpolitikában, a gazdasági megerősödésünket kell szem előtt tartanunk. Ennek érdekében frissítették az MKP-ban a Baross Gábor Tervet, és annak célkitűzéseit segíti a hamarosan létrejövő Baross Gábor Alap.

Miután a felvidéki magyarság több kistérségben él, mindegyiknek megvan a sajátos problémája. A pártelnök hangsúlyozta, hogy mindegyikre választ kell adni. Ezért fontos, hogy az MKP a megyei választások után is megtartsa erős regionális pozícióját. „Nem csodavárásra van szükség, hanem tettekre” – mondta. Elmondta, megyeelnök-jelöltként Nagyszombat megyében Berényi Józsefet, Nyitra megyében Farkas Ivánt indítják.

Újságírói kérdésre szóba került az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által indított aláírásgyűjtés is. Ennek célja egymillió támogató aláírást szerezni a szervezet által kidolgozott, kisebbségvédelmi célú intézkedéscsomaghoz (ez az ún. Minority SafePack). Menyhárt József elmondta, ezt a munkát a párton belül Berényi József irányítja, az MKP, mint a FUEN aktív tagja, prioritásként kezeli a feladatot. (O.N.)

Kárpát-medencei pártelnökök és barátaik a Martosi Szabadegyetemen (a szerző felvétele)