A kisebbségi média erősítése Európában: közép- és kelet-európai nézőpont

A kisebbségi média erősítése Európában: közép- és kelet-európai nézőpont

2017. június 7-én került megrendezésre a kisebbségi nyelvű média helyzetével foglalkozó tanácskozás Brüsszelben, amely főképp a kárpát-medencei határon túli magyar sajtó helyzetét volt hivatott áttekintetni. Bocskor Andrea, Deli Andor, Csáky Pál, Deutsch Tamás, Sógor Csaba és Tőkés László magyar néppárti EP-képviselők meghívására újságírók és médiaszakemberek érkezek Brüsszelbe Kárpátaljáról, Vajdaságból, Felvidékről és Erdélyből. A konferencián jelen volt Balázs Bence, a Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Európai Szervezetének (MIDAS) képviselője is, aki bemutatta a szervezet munkáját és szerepét.

Deli Andor vajdasági EP-képviselő bevezető beszédében kiemelte, hogy a határon túli kisebbségi médiának a tájékoztató szerepe mellett az anyanyelv és identitás megőrzése is a küldetése. „A kisebbségi közösségek nem elég erősek ahhoz, hogy maguk tartsák fenn a médiumokat, ezért az anyaország szerepe elengedhetetlen. A magyar kormány hozzáállása e tekintetben legjobb európai gyakorlatként (best practice) tartható számon” – tette hozzá Deli.

Vincze Loránt, a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) elnöke ismertette a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés kisebbségi médiára és az anyanyelvi médiaszolgáltatásokra vonatkozó elemeit, valamint az aláírásgyűjtés támogatására kérte a résztvevőket. Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a kisebbségi közösségek sok esetben a szomszédos ország nyelvét beszélik. „A nemzeti szinten korlátozott szerzői jogi rendszerek akadályozzák a szolgáltatások szabad áramlását, ezért mi egységes szerzői jogi piac létrehozását javasoljuk. Első lépésben azt szorgalmazzuk, hogy a szolgáltatások és az audiovizuális tartalmak szabadon elérhetőek legyenek a kisebbségi régiókban” – magyarázta a FUEN elnöke.

Bocskor Andrea kiemelte, hogy Kárpátalján a legégetőbb a helyzet, ahol az ukrán állam egyre inkább korlátozza a kisebbségi anyanyelvhasználatot. A képviselő meghívására a kárpátaljai kisebbségi média helyzetéről Kulin Zoltán, az Ukrajna Nemzeti Televízió Társasága Kárpátaljai Regionális Igazgatóságának igazgatóhelyettese és K. Debreceni Mihály, az MTVA riportere tartott előadást.

Csáky Pál, az MKP EP-képviselője hangsúlyozta, hogy összességében a kisebbségi sajtó helyzete Szlovákiában nem kielégítő, több médiumra és erőteljesebb anyagi támogatásra van szükség. Szlovákiából Molnár Judit, a hirek.sk internetes hírportál főszerkesztője számolt be a felvidéki magyar sajtó helyzetéről és összefoglalta annak javítása érdekében szükséges teendőket: „A magyar sajtónak égető szüksége van a jól képzett újságírókra és egy átfogóbb, a jelenleginél struktúrájában sokkal gazdagabb kínálatra, minőséget hozó egészséges versenyszellemre. Ugyanis ha ez a helyzet konzerválódik, akkor a sajtó válsága csak tovább mélyül, közösségi szempontból erőtlen lesz, és annak a felvidéki magyarság látná nagyon súlyos, beláthatatlan következményekkel járó kárát, sajtó nélkül ugyanis közösséget építeni aligha lehet.”

Sógor Csaba EP-képviselő szerint a romániai többségi média gyakran festi le úgy az erdélyi magyar valóságot, ahogyan azt láttatni szeretné. Példaként a csíksomlyói búcsút említette, amelyről éveken át egyáltalán nem készült beszámoló, később ugyan elkezdtek pár ezer résztvevőről beszélni, de a mai napig csak óvatos becslések látnak napvilágot a résztvevők számát illetően. „A legfontosabb, hogy úgy a többségi, mint a kisebbségi közszolgálati média objektíven és tárgyilagosan tájékoztassa a közvéleményt” – hangsúlyozta a politikus. A képviselő kiemelte: „A romániai magyar közösség számára fontos, hogy alapítványok által vagy magán úton finanszírozott magyar nyelvű sajtóorgánumok is működjenek, hiszen ez a médiapluralizmus megteremtésének egyik fő pillére”. Harmadik prioritásként rámutatott: minél több kisebbségi médiumnak el kell kezdenie a többség nyelvén is kommunikálni. „Erre már vannak jó példák a romániai magyar közösségben, és ezt a továbbiakban is bátorítani kell, hiszen a többséggel, jelen esetben a román közösséggel saját anyanyelvén tudjuk leghatékonyabban megértetni, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartása nem a többség kárát jelenti, és akár gazdasági hasznuk is származhat belőle” – fogalmazott a néppárti képviselő.

Tőkés László erdélyi EP-képviselő hozzászólásában rámutatott, hogy a piac szabályai szerint működő média világában a kisebbségi közösségi tájékoztatás gazdaságilag nem életképes. Előnyös bánásmódra, pozitív diszkriminációra van szüksége ahhoz, hogy fenntartható legyen. Ezzel szemben a kelet-közép-európai tapasztalatok azt mutatják, hogy az öntörvényű piac alig van tekintettel erre az eleve hátrányos helyzetre, illetve a többségi asszimilációs politika a kisebbségi média működését egyenesen gátolja.

„A kisebbségi nemzeti közösségek megmaradásának, egy nemzet határokon átnyúló összetartozásának feltétele az anyanyelvű kommunikációs eszközök, az anyanyelvű sajtónyilvánosság. Trianon közös európai tragédia, ezért a kisebbségek védelme, a kisebbségi nyelven működő média erősítése is közös európai ügy kell, hogy legyen” – emelte ki záróbeszédében Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő.

Brüsszel, 2017. június 8.