Félmegoldások kora

Félmegoldások kora

A felvidéki pedagógusok és szülők társadalma nagy várakozással tekintett arra a tárgyalássorozatra, mely az Állami Pedagógiai Intézet, az Oktatási Minisztérium és a szakmai illetve civil szervezetek, szakemberek között zajlott a nyáron. Hisz talán nem is volt olyan magyar alapiskola országunkban, mely ne kapcsolódott volna be a 9 ≠ 5 mozgalomba, melynek teret adtunk a tavalyi komáromi nagygyűlésen is. Nevezetesen arról van szó, hogy a módosított alapiskolai kerettanterv szerint mindössze 5 anyanyelvi órán sajátíthatták el a betűvetés és olvasás tudományát kis elsőseink, miközben hasonló korú szlovák társaik mindezt 9 órában teszik. Nos, megszületett a tárgyalás eredménye, mely szerint „örüljünk”, kaptunk 8 órát az 1. osztályban, mindeközben a magyar iskolákban a magyar nyelv oktatásának óraszáma az alsó tagozaton összességében továbbra is messze elmarad a szlovák iskolákban a szlovák gyermekek számára oktatott szlovák órák számáról.  Ráadásul a kompromisszum ára, hogy az első évfolyamban kimarad a kötelező órák számából a zenei nevelés.

Mi ez, ha nem szemfényvesztés? A magyar szülő újra kénytelen megelégedni a számára előnytelen kompromisszummal. Tudatosítani kell: a 8 továbbra sem egyenlő 9-cel. Az általános iskolák első évfolyamában elsajátított készségek, bennük a legfontosabb: az anyanyelvi készségek meghatározzák a gyermek egész jövőjét. Ide tartozik a zenei nevelés is: a ritmikai fejlesztés, a hangképzés, a mondókák, dalocskák ismerete, a hallás fejlesztése fontos alapot ad a gyermek mentális és lelki fejlődésének. Ettől fosztja meg őket a legújabb kerettanterv, mely ráadásul nem is kötelező.

Összegezve: a nemzetállami vélt vagy valós érdekek áldozata továbbra is a gyermek. Hisz ennek a kompromisszumnak a motivációja elsősorban az volt, hogy lehetőleg továbbra is nagy óraszámban oktassák iskoláink alsó tagozatán az államnyelvet, a magyar órák száma annyi, amennyi ehhez „belefér”, feláldozva a zenei nevelést és a szabadon felhasználható órák számát. Miközben tudjuk, az egészséges fejlődés alapköve az anyanyelvű írás-olvasás, tanulási kompetenciák elsajátítása. Így lehet a többi nyelvet is a leghatékonyabban megtanulni. Iskoláink számára továbbra sincs lehetőség önálló arculat kialakítására, az első évfolyamban felhasználható 1 szabad órát minden bizonnyal az elveszett zenei nevelés pótlására alkalmazzák majd.

Mindezért a Magyar Közösség Pártja továbbra is úgy tekint a jelenlegi kormánykoalícióra, hogy elnemzetlenítő politikát folytat, melyhez aktívan asszisztál a magyarokat is megszólító vegyes párt. Az új kerettanterv pedig, noha valamennyire előrelépést jelent, mégsem ad választ a magyar iskolák, szülők, pedagógusok, gyermekek jogos elvárásaira.

Kiss Beáta, az MKP oktatási és kulturális alelnöke