A napokban került sor Budapesten dr. Lomnici Zoltánnak, az Emberi Méltóság Tanács elnökének és Lelovics Pálnak, a Brünni Magyar Polgári Egyesület elnökének hivatalos találkozójára. A két civil szervezet vezetője tájékoztatta egymást a két, V4, EU, NATO és egyéb baráti, partneri szövetségben tevékenykedő ország időszerű emberjogi és állampolgárságot is érintő kérdéseiről.

Dr. Lomnici Zoltán beszámolt a magyar állampolgárság felvétele okán a szlovákiai állampolgárságukat elvesztő felvidéki jogfosztottak ügyének jogi tényállásáról. Mint tapasztalt jogtudós szakmai reményét fejezte ki, hogy a Szlovák Köztársaság alkotmánybírái a közeljövőben az állampolgársági törvény, az állampolgárság elvesztését kimondó rendelkezés alkotmányosságának megítélésében az európai jogállamhoz méltó korrekt szakmai döntést hoznak.

A brünni civil szervezet elnöke részletes tájékoztatást adott a Cseh Köztársaságban 2014. január 1-jétől hatályos haladó szellemű új állampolgársági törvényéről. Rámutatott, hogy a Csehszlovák Köztársaság felbomlását követően létrejött két utódállam alkotmánya alapelvében nagyon közel áll egymáshoz. Mindkét, a jogállam útjára lepő és ezt deklaráló EU tagország alkotmánya tartalmazza az emberi jogok védelmét, többek között annak tilalmát, hogy az állampolgárságának megszüntetésére irányuló kinyilvánított akarata nélkül az állam nem foszthatja meg az állampolgárt az állampolgárságától. Ezt az alkotmányos garanciát a Szlovák Köztársaság alkotmányának 5. cikke, míg a Cseh Köztársaság alkotmányának 12. cikke csaknem azonos szavakkal szavatolja.
A magyar állampolgársági törvény elfogadását követően a szlovák törvényhozás által 2010. május 26-án gyorsított eljárásban elfogadott állampolgársági (ellen)törvény a jogegyenlőtlenség kedvezőtlen helyzetébe hozta a Cseh Köztársaság állampolgárságát felvevő szlovákiai állampolgárokat is. A szlovák belügyminisztérium adatai szerint a törvénymódosítás hatályba lépése óta 855-en veszítették el szlovák állampolgárságukat, ebből legtöbben, 325-en, a cseh állampolgárság felvétele következtében váltak szülőföldjükön idegenné. Erről a témáról a Cseh Köztársaságban is egyre több, a jogegyenlőség elvének biztosítását megkérdőjelező jogi tanulmány, értékelés jelent meg a fiatal cseh, előítéletmentes jogászok és joghallgatók tollából. A csehországi jogásztársadalom is érdeklődéssel várja a nagy vajúdással születő szlovákiai alkotmánybírósági döntést, melynek meghozatala a szeptemberi hónap közepén esedékes.
A két érdekvédelmi, emberjogi és az EU tagországok nemzetei, polgárai közötti kölcsönös bizalom elmélyítésére irányuló tevékenységet kifejtő civil szervezet vezetője megegyezett a kölcsönös tájékoztatás folytatásában.

BMPE/Felvidék.ma